Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

142 bérleti negyedévről a 250 frt bérveszteséget, mint kártérítést meg nem ítélte, mert felperes ezt az összeget a korábban az alperes felperessége alatt lefolyt perben, mint a most mondott időre eső hátralékos bérösszeget viszonkeresetileg már érvényesítette, s ez iránti követelésével a m. kir. Curia I. G. 168/97. számú ítéletével jogérvényesen elutasittatott, a mennyiben pedig jelen perben a 250 frtot ugyanarról az időről a bérfizetés elmulasztása következtében mostan kártérítés gyanánt követeli felperes, az akár mint hátralékos bér, akár mint kártérítés tekintessék, itélt dolgot képez, perújítás nélkül tehát az ez iránti igény fel nem eleveníthető. A berendezésre adott 1200 frtra nézve azonban felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni. A 2. 7. a. bérleti szerződésben ugyanis az 1200 frtra nézve az a megegyezés foglaltatik, hogy az abból beállítandó tárgyak tulajdonjogát felperes ugyan nem igényli, de másfelől azonban az is ki van kötve a hivatkozott szerződésben, hogy azokra nézve a lakbérszabályok az irányadók, a lakbérszabályok 30. §-a értelmében pedig amennyiben a jelzett összegből oly beruházások tétettek, melyek a bérlemény állagához tartozóknak tekintendők, a bérlet megszűntével a háztulajdonos sajátjává válnaks egyebek pedig, miután azokra felperes tulajdonjogát fen nem tartotta, a bérlet megszűntével alperest illetik. Miután azonban a tényállás arra nézve megállapítva nincsen, hogy minő tárgyak szereztettek be alperes által a jelzett 1200 írtból, továbbá, hogy azok közül azok, amelyek a hivatkozott 30. §. értelmében a háztulajdonos sajátjává válnak, visszamaradtak-e ? avagy azok alperes által elvitettek, vagy pedig elárvereztettek, és az azokért bejött vételár alperes vételári tömegében van ; e részben tehát az ügy érdeme a hiányos tényállás alapján meg nem bírálható, miért is a sommás eljárási törvény 204. §-a értelmében, valamint arra való tekintettel, hogy a perköltség felett csak a perbeli összes kérdések eldöntése alkalmával lehet határozni, a felebbezési bíróság ítéletét ugy az 1200 frtra, mint a perbeli összes költségére nézve fel kellett oldani s a felebbezési bíróságot a megfelelő további szabályszerű eljárásra utasítani, a hozandó uj ítéletben oldandó meg az a kérdés is, hogy a jelen felülvizsgálati költség a felek által mikép viselendő.