Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

130 tétében az elévülési idő 1893 deczember 31-én fejeztetik be és ez az elévülési idő csak a perindítás által szakittatik félbe ; tekintve, hogy az idézett 61. §-ra vonatkozó VII. sz. dijszabási póthatározmány, mely szerint az elévülés az első reclamatio ideje alatt nyugszik, csak 1895 augusztus i-én lépett életbe és igy nem terjed ki azokra az igényekre, a melyekre vonatkozólag az elévülés 1895 augusztus i-je előtt befejeztetett ; tekintve, hogy felperes a kereseti fuvardij-többletet az 1892. évben keletkezett ügyletekből folyólag követeli és igy azokra vonatkozólag az elévülési idő a fenti jogelv értelmében 1893 deczember 31-én letelt; tekintve, hogy felperes a pert 1893 deczember 31-ike után indította meg; ennélfogva alperes elévülési kifogásának helyt adni és felperest keresetével elutasítani kellett. (1897 május 26. 113,938. sz. a.) A budapesti kir. tábla ítélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. (1898. évi január hó 25. 2308. sz. a.) A m. kir. Curia itélt : A másodbiróság Ítélete, az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokai alapján helybenhagyatik. 60. A biztosítási díj a viselt koczkázatnak ellenértéke lévén, a koczkázat viselésének kezdőpontja egyúttal kezdőpontja a díjfizetés kötelezettségének. Ha tehát a megállapodás az volt, hogy a biztosítási díj a több évre kötött biztosítás esetében az egyes évek, illetve a koczkázat viselésének kezdete helyett állandóan ez éveknek későbbi szakában, illetve a koczkázat viselésének folyamán fizettessék, ez mindig a díjfizetés szerződésszerű elhalasztásának, illetve hitelezésének tekintendő. Következésképen habár a biztosítási szerződés az elhalasztott díjfizetés elmulasztásával a kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja értelmében hatályát veszti, ilyen esetben az a szerződés a díjfizetésre engedett esedékesség időpontjában válik hatálytalanná, és igy ez a körülmény annak a szerződésnek addig hatályos fenállását nem érintvén, egyrészről a biztosító addig a koczkázatot viseli, másrészről a biztosított a kereskedelmi