Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

89 jében fenállott, hogy éppen az átruházás következtében követelése elől a kielégítési alap tényleg elvonatott, és hogy az utóbbi körülményről tudomással birt, tehát jóhiszemben nem volt az, kire az átruházás történt ; mert ilyen körülmények között nyilvánvaló az átruházónak az a szándéka és a vele szerződő félnek az iránt tudatos közreműködése, hogy az átruházó hitelezője elől a kielégítési alap egészen elvonassék és igy a hitelező jogellenesen megkárosittassék; amely jogellenes ténykedésnek jogszerű következményét ily esetben az sem szüntetheti meg, hogy az, kire az átruházás történt, az átruházással egy valóban fenálló követelésére nyert kielégítést. Már pedig a tárgyalási jegyzőkönyvekből és az alsóbirósági ítéletekből nem tűnik ki az, hogy alperesek felhoztak és bizonyítani kívántak volna olyan ténykörülményeket, a melyekből levonható lenne az a jogi következtetés, hogy felperes a végrehajtást szenvedőnek a hitelezők kijátszására irányult szándékáról tudomással birt, s igy rosszhiszemben volt. 41. Az ideigl. törvényk. szabályok 4. §-án alapuló zárlat elrendelhető a nélkül, hogy a szülő tékozlás miatt gondnokság alá helyeztetnék. Erre a zárlatra az 1881: LX. tcz. határozatai nem alkalmazhatók; ezért a kir. Curia elfogadta a másodbirósági végzés elleni felfolyamodást. (1898 február 15-én 437. sz. a.) A fehértemplomi kir. törvényszék: Kiskorú S. Gy. anyjuk, özv. S. Olga utáni köteles örökrészük biztosítása czéljából kért zárlat özv. S. Olgának ... sz. telekjegyzőkönyben foglalt ingatlan vagyonára elrendeltetik és a zárlatnak feljegyzése iránt a verseczi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, az ingó vagyonnak összeírása végett pedig ugyanezen járásbíróság polgári osztálya kerestetik meg. A kérvénynek zárgondnok kirendelése iránti része elutasittatik. Indokok: Kimutatta a kérvényező, ki a fenti ingatlanok évi jövedelmét 3870 írtból állónak állítja, hogy özvegy férjének halála