Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XII. kötet. (Budapest, 1899)

84 és ehhez képest a kir. törvényszéket a fentebb megjelölt határozat hozatalára utasítani kellett. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete indokaiból helybenhagyatik. * * = L. Jogt. Közi 1898. 211. 1. 39A jogerős ítélet anyagi- hatálya az, hogy végleg szabályozza a felek közötti viszonyt és ez által e tekintetben a felek között az anyagi jogviszonyokra nézve maradandó állapotot teremt. — A perjog az itélt dologgal szemben jogorvoslat gyanánt csak a perújítást engedi meg, amelyre, — máijogorvoslati jellegénél fogva is — előfeltételeire, kezelésére és jogkövetkezményeire nézve az önálló uj keresettől eltérő eljárás alkalmazandó. Már ez okból is mellőzhetetlen, hogy maga a kereseti kérelem a törvényengedte alap feltüntetésével kifejezetten perújításra irányuljon. Ilyen kérelem nélkül az ellenfélnek ez iránti kifogása ellenére a perújítást megengedni, vagy a perújítás megengedése nélkül az ellenfél ez iránti kifogása ellenére az itélt dolog érdeme felett újból határozni jogszabály megsértése nélkül nem lehet. (1898 május 3. I. G. 64. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Az alperesek felülvizsgálati kérelmének hely adatik, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperesek keresetükkel elutasittatnak. Indokok: Alperesek azon az alapon támadják meg a felebbezési bíróság ítéletét, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, hogy felpereseket keresetükkel, mivel azt nem ujitott, hanem önálló uj kereset gyanánt indították, az érdembe bocsátkozás nélkül el nem utasította. A panasz alapos. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint, a periratokkal egyezően, felperesek tartozatlan fizetés, nevezetesen