Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

5« kérdés tekintetében a pertársak között olyan jogviszonynak létezését tételezi fel, melynél fogva az valamennyire nézve csak egységesen dönthető el ; ennek esete pedig, mint ezt a m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa is 1896. G. 328. számú határozatában már kimondotta, igényperekben az alperesként perben álló több foglaltatóra nézve nem forog fen. Minthogy a jelen esetben az alperesként perbe vont és önálló felebbezéssel élt felfolyamodók a felebbezés szóbeli tárgyalására kitűzött első határidőben szabályszerű idézés ellenére meg nem jelentek, tehát felebbezési kérelmet a sommás eljárás 146. §-a szerint szóval elő sem adtak, a felebbezési bíróság a sommás eljárás 162. §-ának megfelelően járt el akként, hogy felfolyamodóknak felebbezését a felperes kérelmére visszautasította. Mit sem változtathat ezen az a körülmény, hogy a felebbezés szóbeli tárgyalását csak a VIII., IX. rendű alperes kérvén, ezeknek felebbezése elkésés okából a határnap kitűzése előtt volt volna visszautasítandó, ellenben a többi felebbező felebbezésében azt jelentette ki, hogy a felebbezésnek szóbeli tárgyalását nem kívánja ; mert igaz ugyan, hogy az elkésett felebbezés a a sommás eljárás 136. §-a szerint a határidő kitűzése előtt rendszerint visszautasítandó, de ez a sommás eljárás 144. §-a szerint a tárgyalás alkalmával is pótolható, azonban a felebbezési bíróság tényleg a felebbezés szóbeli tárgyalását, és minthogy az elkésett felebbezést a határidő kitűzésekor vissza nem utasitotta, a sommás eljárás 172. §-a megfelelően rendelte el, a tárgyalás kitűzése tehát a felekre nézve kötelező volt. 30. A magánlaksértésnek éjjel való elkövetése. — Az «éjjel» fogalommeghatározásához. (1898 február 9. 3125. sz. a.) A m. kir. Curia: Hilált okozott súlyos testi sértés bűntettével s illetőleg becsületsértés vétségével vádolt Bajusz Pál és társa elleni bűnügyben itéll : Tekintve, hogy az alsóbiróságok által helyesen megállapított