Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

47 nek felfogadta 500 frt fizetés és conventio mellett ; ennek daczára azonban 1892 február első napjában neki felmondott és követelte, hogy márczius i-én hagyja el a birtokot. Ezzel szemben a pol­gári per során Szarnék Éliás azzal védekezett, hogy ő csak három havi próba-szolgálatra fogadta fel panaszost és hogy nem ő mon­dott fel panaszosnak, hanem ellenkezőleg panaszos mondott fel neki. A per főeskütől feltételezetten döntetvén el, a következő esküvel fejeztetett be : «En Szamek Éliás esküszöm, a minden­ható és mindentudó Istenre, hogy felperest a kölcsönös felmon­dási jog kikötése mellett három havi próba-szolgálati időre, vagyis 1892 márczius i-ig fogadtam fel, s hogy az 1892 márczius i-re felperes mondott fel nekem, s hogy továbbá felperesnek költöz­ködési költségeit a dijlevélben nem köteleztem viselni. Isten engem ugy segéljen.» Vádlott ezen esküt letévén, panaszos kere­setével elutasittatott. Panaszos azután hamis eskü büntette miatt vádlott ellen panaszt adván be, az ennek folytán 1894 június 24-én megtartott végtárgyalás után vádlott a hamis eskü bűntettében bűnösnek mondatott ki és marasztaltatott, különösen a 2. 7. a. csatolt levél és 3. 7. a. csatolt conventiót megállapító okmány alapján, továbbá Schindler Victor és panaszos nejének vallomásai alapján. Vádlott perújítással élvén, az ennek következtében a mai napon megtartott végtárgyalás során kiderült az, hogy a marasz­talás alapját képező 2. 7. a. levél hitelt nem érdemel, a mennyi­ben szemmel láthatólag ezen levél a középen ketté vágatott és a közepéből egy rész kimetszetett. Hogy ez való, kitűnik abból, hogy az összeragasztás helyén a hiányzó sorok egyes betűinek nyúlványai meglátszanak. Es pedig az első sor «Oben» szó fölött a «die» szócskának «d» betűjéből a felső rész elvágatott, a «Besitzung» szó felett egy az előző sorban irt betűnek a nyúlványa látszik, a «bis» szóban a «b» betű felső csücske, végre a «wirkung» szóban levő «k» betű felső csücske lett elmetszve. Figyelembe véve még panaszos azon vallomását, hogy ezen levél a zsebében történt hosszabb megőrzés folytán szakadt ketté, a mi a levél megvizs­gálása után valótlannak tűnik ki, de megczáfoltatik ezen körül­mény panaszos azon előadásával is, hogy a levelet a polgári per során azért nem tudta bizonyíték gyanánt felhasználni, mert az

Next

/
Thumbnails
Contents