Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

tató követelése kielégítést nyerhetne, a felebbezési bíróság mindezeknek a tényeknek alapul vétele mellett helyesen utasította el felperest igénykeresetével, mert a fenálló anyagi jogszabályok szerint a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás idejében létezett adósságaiért az ajándékozott érték erejéig felelős, s az ajándékozónak az ajándékozást megelőző időről való hitelezője az ajándékvevő felelősségének megállapítása, valamint az ajándékozott értéknek a hitelező követelése kielégítése czéljából az ajándékot kapó ellen külön pert indítani nem köteles, akkor, ha módjában áll az ajándékozott vagyont az ajándékozó ellen vezetett végrehajtás utján lefoglalni, minthogy ez esetben az ajándékot nyerőnek igénykeresete ellenében a végrehajtató a végrehajtási foglalás fentartása végett az ajándékozás hatályát igényperben is kifogás utján megszüntetheti. Az előadottak szerint a felebbezési bíróság jogszabályt nem sértett azzal, hogy az ajándékvevő felperest igénykeresetével elutasította, és pedig annál kevésbé, mert az ügy jelen állásában a per érdeme megbirálásánál az ajándékvevő jó- vagy rosszhiszeműségének kérdése egészben közömbös, mivel az, hogy felperes az átruházásnál jóhiszemüleg járt el, végrehajtató követelésének a a lefoglalt ingókból való kielégítését épen nem akadályozhatja. = L. a fenti esetet. 21. Ha valamely szolgáltatás teljesítéséért, annak díjazására nézve, az érdekeltek közt előzetes megállapodás létesül, abban az esetben a teljesített szolgáltatásra nézve, minden irányban egyedül az előzetes megállapodás lehet mérvadó. Az évi díjazott rendes házi orvos gyógykezelésért külön díjazást nem igényelhet. (1898 február 4. 3320. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete részben és akként változtattatik meg, hogy csak abban az esetben köteles az 1. és 2. r. alperes az alsóbiróságok ítéleteiben meghatározott