Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

29 panaszos ellen ismét a miatt vádat emelt, hogy ezen panaszos, ki a kérdésben forgó tartozás kifizetésénél jelen nem volt és igy a fizetés mikénti teljesítéséről közvetlenül tudomással nem is bírhatott, mégis vádlottnak Tóth Endrész János és társa ellen zálogjog törlése iránt inditott polgári perben tanú minőségben azt erősitette meg esküvel, hogy ama követelést nem vádlott, hanem fia Szabadi József panaszos fizette ki. Vádlottnak ugy az az állítása, miszerint a biztosítékul kiállított kötelezvény még mindig nevezett fiánál van, mint amaz állítása, hogy Schilling Ede panaszos a kérdéses tartozás kifizetésénei jelen nem volt, valónak bizonyult. S habár vádlott ezen körülményekből a feljelentésben ama következtetést vonta, hogy Szabadi József panaszos a kötelezvény visszautasítása és eltitkolása, valamint egy árverést megszüntető végzésnek jogtalan eltulajdonítása által őtet megcsalni akarja, és hogy Schilling Ede panaszos a zálogjog törlése iránti perben hamisan vallott ; mindazonáltal, tekintetbe véve, hogy vádlott panaszosok ellen a bűnvádi feljelentést ügyvédje tanácsára tette, és hogy vádlott értelmi foka, a mint ez zavaros feleleteiből kitűnik, oly alacsony, hogy tisztában nem volt azzal, vajon ügyvédje sérelmei orvoslására a helyes módot ajánlotta-e, valónak kell elfogadni vádlottnak ama védekezését, hogy ő a feljelentést csak jogainak érvényesítése czéljából tette, nem pedig azért, hogy panaszosokra koholt cselekmények elkövetését ráfogja. Minthogy azonban vádlottnak okirat eltitkolása, csalás és hamis eskü miatt tett feljelentése valótlannak bizonyult ; és minthogy ilyen feljelentés, ha az az illetőnek jobb tudomása ellenére nem tétetett, a Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségének tényálladékát állapítja meg ; ennélfogva vádlott, ki feljelentésében két egyént rágalmazott, a hamis vád büntette helyett az idézett §-ba ütköző két rendbeli rágalmazás vétségében mondatik ki bűnösnek, és azért a Btk. 96. §. alapján összbüntetésként 14 napi fogházra ítéltetik. Ennyiben mindkét aisóbiróság ítélete megváltoztatván, egyebekben a budapesti kir. tábla ítélete az abban elfogadott elsőbirósági indokok alapján, helybenhagyatik.