Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

238 Indokok: Forkly Kálmán vagyonbukott ellen a csőd 1893. évi január 15-én nyittatott meg. Ekkor volt vagyona 1893 jan. 16-án leltároztatott, majd a Csődbíróságnak felhivására 1893 február 9-én beadta cselekvő és szenvedő állapotának sajátkezüleg aláirt kimutatását azzal a kijelentéssel, hogy kész esküt tenni arra, hogy vagyonából semmit el nem titkolt és a kimutatásba koholt tartozásokat nem vett fel. Erre a kimutatásra vonatkozóan tette le az esküt 1894 szeptember 20-án, a vagyonkimutatás felmutatása után akként, hogy: «a vagyonomból semmit el nem titkoltam és kimutatásomba koholt tartozásokat fel nem vettem». Nevezett Forkly Kálmán vagyonbukottnak atyja, Forkly János, 1893. évi június 18-án halt el, ki után a csődnyitás tartama alatt reá és három testvérére örökség szállt. Ez örökségnek reászállását a csődnyitás tartama alatt nem fedezte fel, sőt I/4-éről testvérei iavára lemondott. Dr. Vicsek András, egyik csődhitelező, értesülvén erről, 1895 május 30-án bűnvádi feljelentést tett Forkly Kálmán vagyonbukott ellen hamis eskü, és ugy ez ellen, mint anyja Forklyné Ráth Hermina és testvérei, Forkly Vidor, Béla és Auguszta ellen csalás és közokirathamisitás büntette miatt is, a kir. ügyész pedig ujrafelvételt kért Forkly Kálmán ellen a Btk. 414. §. 1. pontja alapján csalárd bukás büntette miatt. E tényállásból folyóan, minthogy a Btk. 414. §. 1. pontjába ütköző csalárd bukás büntette az esetben tekintendő elkövetettnek, ha a vagycnbukott vagyonához tartozó értéktárgyakat vont el a hitelezők megkárosításával ; minthogy a csődnyitás után öt hónapra megnyilt örökösödési jog a vagyonbukott vagyonához tartozó értéktárgyakat még nem képezett ; minthogy az 1881. évi XVII. tcz. 6. §-a szerint Forkly Kálmán közadósnak az ő csődtömegéhez tartozó örökrészére nézve a csődnyitás után tett jogcselekménye, a fenforgó esetben az örökségről való lemondása a hitelezők irányában semmis, és igy ő az által, hogy az atyja után megnyilt örökösödési jogáról lemondott, a hitelezők megkárosítására irányult cselekményt el nem is követhetett, mert az idézett törvényczikk 4. és 117. §-ai szerint a közadós örökségét csakis a tömeggondnok van jogosítva átvenni, és a hagyaték utoni közadósra jutott örökrészt a csődleltárba is felvétetni ; minthogy ezek szerint nem hozatott fel oly uj bizonyíték és oly uj tény,