Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

202 tettek, mint határozatlan figyelembe nem vehető ; ily körülmé­nyek között tehát alperes azt, hogy a biztosítottak a szerződés megkötése alkalmával a fontos körülményeket valótlanul adták elő, nem bizonyította. Ennélfogva alperest a szerződés érvényessége ellen emelt kifogásainak figyelmen kivül hagyása mellett a követelt összegek­nek s kamatának fizetésére kötelezni kellett. (1897. évi május 10. 116,652. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla itélt : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes, kinek a kereset idő előtt indítása miatt tett kifogását az elsőbiróság ítéletének vonatkozó indokainál fogva helyesen mellőzte, a keresethez A. és B. a. csatolt életbiztosítási szerződések érvényességét a kereskedelmi törvény 474. és 475. §-ai alapján támadta meg, és annak a körülménynek támogatására, hogy a biztosítottak -— tehát ugy a felperes, mint elhalt felesége Bornyász Mária — a szerződések alapjául szolgáló 3., 4., 8. és 9. V. a. ajánlatoknak 1., 2. és 5. kérdéseire valótlan feleleteket adtak, az 5. és 6. 7. a. orvosi bizonyítványokat és a 7. 7. alatti jegyzőkönyvet csatolta. Dr. Kovács Antal és dr. Kalovszky László orvosok tanúként kihallgattatván, mindegyik a maga által kiállított orvosi bizonyít­vány tartalmának valódiságát eskü alatt megerősítette. A 7. 7. a. jegyzőkönyvet előttemező Kuliffay Károly és Lenk Sándor tanuk pedig egybehangzólag vallották, hogy felperes az említett jegyzőkönyv tartalmának megfelelően előttük kijelentette, hogy nejét dr. Kovács Antal és dr. Kalovszky László orvosok 1890. évben hányás (gyomorbaj) miatt gyógykezelték, és hogy ő (felperes) is ugyanazon évben súlyos beteg volt, s magát Buda­pesten gyógykezeltette. Egybevetve és az 1893. évi XVIII. tcz. 215., 64. §-a értel­mében mérlegelve a tanuk vallomását, a kir. itélő tábla bizonyí­tottnak tartja azt, hogy mindkét biztosított fél a biztosítási aján­latok megtétele előtt beteg volt és orvosi gyógykezelés alatt állott. Már pedig a gyógykezelés elhallgatása magában véve is, tehát tekintet nélkül a gyógykezelt betegség természetére, a biztosítás elvállalására befolyással levő fontos oly körülmény, melynek köz-

Next

/
Thumbnails
Contents