Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

»73 A jelen eset ismét egy példája annak a félszeg eljárásnak, hogy a czégjegyzék birósága sanctióval látott el olyan szabályokat, a melyek lex cogenssel ellenkeznek. 77Nyugdijkövetelés nem sorozható a csődkövetelések első osztályába, mert a nyugdij a csődtörvény 60. §. 1. pontjában emiitett fizetés és munkabérkövetelés természetével nem birván, az ez utóbbiakat megillető törvényes kedvezmény, mint szorosan magyarázandó rendelkezés, ^más természetű követelésekre helyesen ki nem terjeszthető. Az évi járulékok, tartási igények s más, bizonyos időszakokban visszatérőleg teljesitendő fizetések, tehát az ezekkel egy tekintet alá eső nyugdijkövetelés fedezésére szükséges tőkeérték megállapitása és felosztása a csődtörvény 190. §-ával előirt eljárásra tartozván : csak az érdekelt csődhitelezők meghallgatásával dönthető el. Ennek a kérdésnek megoldása a valódiság és osztályozás kérdésére szoritkozó (csődtörvény 145. §-a) külön per tárgyává a csődhitelezők hozzászólási jogának (csődtörvény 182—186. §-ai) megsértése nélkül nem tehető. (1898 márczius 2. 610. sz. a.) A budapesti kir. tábla : özv. Hóbor Jánosnénak, hg O. Gy. hagyatéki csődtömege elleni, nyugdíjnak első osztályba sorozása és biztosítása iránti külön perében ítélt : A kir. tábla az elsőbiróság ítéletét annyiban, a mennyiben felperesnek az általa bejelentett és a felszámolási tárgyaláson valódinak elismert 100 frt évi nyugdij követelését és az ebből már lejárt 50 frt részletet, s ez utóbbinak 1895 deczember 15-től számítandó 5%-os kamatát a csődkövetelések első osztályába sorozta, megváltoztatja, felperes fentebbi követelését a csődköveteléseknek csupán második osztályába sorozza. Ellenben az elsőbiróság ítéletének azt a részét, mely által felperes évi 100 frtos nyugdija biztosításának kérdésébe is belebocsátkozott, és a biztosítékul megállapított értéktőkének az első