Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

i.30 ság Ítéletét jogszabály megsértése okából, jelesül pedig azért támadja meg, mivel az az ajándékozási jogügylet, a melylyel végrehajtást szenvedett összes ingó és ingatlan vagyonát felperesre átruházta, évekkel a foglaltató követelésének keletkezése előtt jővén létre, téves a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, mintha e jogügylet, mint a közerkölcsökbe ütköző és a hitelezők kijátszását czélzó mivelet végrehaj tatóval szemben hatálytalan lenne, és mivel az igény nem csupán az ajándékozási jogügyletre, hanem felperes külön saját szerzésére is alapíttatván, nyilván helytelen, hogy elutasítása egyedül az ajándékozási jogügylet hatálytalan voltára alapíttatott. E panaszok alaposak. Ugyanis a felebbezési bíróság felperest, bár ez igényét részben a saját szerzésre is fektette, keresetével tényleg egyedül azért utasította el, mivel az igénynek főalapjául felhozott s közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási jogügyletet, mint a közerkölcsökbe ütközőt és a hitelezők kijátszását czélzót egyáltalán hatálytalannak tekintette, és pedig nemcsak az ajándékozás idejében már fenállott, hanem a később keletkezett követelések s illetve ilyenekkel biró hitelezőkkel szemben is. A felebbezési bíróságnak ez a jogi álláspontja nyilván téves, mert megjegyezve azt, hogy magában véve az a körülmény, hogy a férj vagyonát nejének ajándékozza, ezt az ügyletet a közerkölcsökbe ütközőnek még nem minősiti, az ajándékozási jogügyleteknek harmadik személyek irányában való hatályossága az általános bírói gyakorlat szerint attól függ, hogy az ajándékozás létrejötte idejében a hitelező követelése fenállott-e már vagy sem ? Ez lévén a per egyik döntő körülménye, az ügy megbirálhatása czéljából szükséges, hogy a tényállás a tekintetben, hogy végrehajtató követelése az ajándékozás létrejöttekor már fenállott-e ? hogy minő és mely ingók képezték az ajándékozás tárgyát ? és hogy a felperes által ajándékul nyert ingók a lefoglalt és igényeltekkel azonosak-e ? megállapittassék. Ennek megállapításába azonban a felebbezési bíróság fentebb jelzett téves álláspontjánál fogva nem bocsátkozott. Áttérve felperes panaszának másik részére, a sommás eljárási törvény 37. és 143. §-ának rendelkezésébe ütköző s ekként szabály-