Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

128 56. Ha a haszonbérlő a haszonbérbeadó bérkövetelésével szemben támasztott bérleengedési igényét arra alapítja, illetve a haszonbérbeadó bérkövetelésének jogosulatlanságát azon az alapon vitatja, hogy a haszonbérleményt egészben, vagy részben nem használhatta, ugy ezt a ténykörülményt a haszonbérlő tartozik bizonyítani és az ellenkező ténykörülmény bizonyítására a bérbeadó nem szorítható. (1898. január 18. í. G. 419. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete annyiban, a mennyiben felperes kereseti követelésének a 296 frt 50 krt tökét és ennek kamatait meghaladó részével a perköltség kölcsönös megszüntetésével elutasittatott és a felebbezési költségben marasztaltatott, feloldatik és a felebbezési bíróság további szabályszerű eljárásra és a per összes költségére is kiterjedő uj határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság az 1868 : LIV. törvényczikknek a sommás eljárási törvény 64. §-a második bekezdése szerint hatályban fen tartott 152. §-ában foglalt kötelező bizonyítási szabály megsértésével reá hárította a bizonyítás terhét az alperesek által állított arra a ténykörülményre nézve, hogy a nekik felperes részéről alhaszonbérbe adott földterületnek csak egy része volt 1890. évben használható. Felperesnek panasza alapos ; mert ha a haszonbérlő a haszonbérbeadó bérkövetelésével szemben támasztott bérleengedési igényét arra alapítja, illetve a haszonbérbeadó bérkövetelésének jogosulatlanságát azon az alapon vitatja, hogy a haszonbérleményt egészben vagy részben nem használhatta, ugy ezt a ténykörülményt a haszonbérlő tartozik bizonyítani és az ellenkező ténykörülmény bizonyítására a bérbeadó nem szorítható ; mert ehhez képest, tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság ítéletének tényállásából kivehetően a felek között nem vitás, hogy alperes alhaszonbérlők azt az egész földterületet, melyet felperes a kir. kincs-