Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XI. kötet. (Budapest, 1898)

lete annyiban, a mennyiben a munkálatok 510 frt értékéből a 67 frt 83 krban megállapított kijavítási költséget alperes javára levonásba hozt.i, mert alperes a munkálatoknak a szerződésnek megfelelő helyreállítását, avagy az e czélra szükséges költség meg­térítését csak akkor követelhetné, ha felperesnek a munkálatok­nak a felperes részéről szerződésileg kikötött, vagyis az A. alatti költségvetésben előirányzott bii frt 29 kr. előállítási árát fizeti meg, már pedig alperes felebbezésében felperest keresetével e munkák tekintetében feltétlenül elutasítani kérte és igy ugyané munkák szerződésszerű árának megfizetését még azok kijavítása, illetve a helyreállítási költség megtérítése esetére nem ajánlotta fel. Ezekhez képest alperes a felebbezési bíróság ítéletének meg­változtatásával az A. I. 1., 2. és 10. alatti munkákért a fenneb­biek szerint azok tényleges értékének tekintendő 510 frt összeg­ben — a javítási költség levonása nélkül — volt marasztalandó. A mi a felperes részéről a C. alatti számla /. 7. tétele alatt uj mennyezet előállítása czimén felszámított 14 frt 87 kr. össze­get illeti, abban alperes a felebbezési bíróság által helyesen ma­rasztaltatok, mert a felebbezési bíróság ítéletének a sommás eljárási törvény 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban irány­adóul szolgáló tényállása szerint felperes csak arra kötelezte magát, hogy a megrongált mennyezetet ingyen javítja ki,- de arra nem kötelezte magát, hogy az utóbb kijavíthatónak nem talált mennye­zetet ingyen ujjal pótolja ; s mert az alperes által a felülvizsgá­lati kérelemben felhozott az a körülmény, hogy a felperes által teljesített munka hiányos volt és alperes a mennyezetet más által volt kénytelen újra csináltatni, a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában, illetve az elsőbiróság ítéletében megállapított és a felebbezési bíróság által elfogadott tényállásban megállapítva nincs, alperes pedig azt, hogy a felebbezési bíróság e tényt jogszabály­megsértésével mulasztotta volna el megállapítani, nem panaszolja. Végül alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felperes részéről az A. költségvetésben előirányzott 3741 frt 95 kr. összeg­ből leengedett 141 frt 95 krnak helytelenül csupán 129 frt 64 kr. része számíttatott be felperes' követelésébe : mert a felebbezési bíróság ez által nemcsak valamely jogszabályt meg nem sértett) de a jogszabályt helyesen alkalmazta, minthogya 141 frt 95 krból

Next

/
Thumbnails
Contents