Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

2 I csak a szándékosan kárttevő kötelezhető az elmaradt haszonnak megtérítésére ; ámde alperessel szemben szándékosság* a felebbezési bíróság részéről nem lett megállapítva és egyébként a felek egyike sem lévén kereskedő, a fenforgó esetre a kereskedelmi törvénynek felhívott 272. §-a nem alkalmazható. Alperesnek ez a panasza alaptalan, mert a fenálló bírói gyakorlatban nyilvánuló jogszabályok szerint az elmaradt haszon megtérítésére nemcsak az a fél kötelezhető, kinek ellenében a szerződés szándékos megszegése van megállapítva, hanem egyszersmind az is, ki gondatlanságból szegi meg a szerződést és mert a felebbezési bíróság ítéletének tényállásában meg lévén állapítva az, hogy alperes felperes részére az 1896 május i-re átadandó volt bolthelyiséget csak az 1890 augusztus 11-én és pedig alperes közegeinek mulasztása okából adta át ; alperes, kit a szolgálati viszonyból kifolyólag közegének ilynemű mulasztásáért a vagyoni felelősség terhel, a közegeinek eme gondatlanságát képező mulasztásából felperesre nehezedett vagyoni egész hátrányt, tehát ugy a szenvedett kárt, mint az elmaradt hasznot megtéríteni tartozik, és mert ekként alperesre nem lehet sérelmes az, hogy a felebbezési bíróság a fenforgó esetnél a kereskedelmi törvény 272. §-ra hivatkozott, habár esetleg felperes nem is volna kereskedőnek tekinthető. Panaszolja továbbá alperes azt is, hogy az okozati összefüggés sem állapitható meg, alperes mulasztása és felperes károsodása között, mivel felperes iparigazolványnyal nem bírt a kérdéses időben és hogy ilyet szerezhetett, kimutatni felperesnek kellett volna, nem pedig alperesnek az ellenkezőt ; továbbá helytelen volt az elmaradt haszon megállapítására vonatkozó eljárás is, a mennyiben a beszerzett adatok nem kimerítők a kérdés eldöntéséhez és a felebbezési bíróság nem méltatta kellőleg sem a jövedelem bevalló lapokat, sem pedig a fenforgott általános üzleti pangást. Ez a panasz is alaptalan, mert felperes károsodása és az alperes mulasztása közötti okozati összefüggés a felebbezési bíróság ítéletének indokolásában helyesen van kimutatva és mert annak meghatározása, hogy vajon felperes alperes mulasztása következtében mily összegre értékelhető haszontól maradt el, a sommás eljárás 65. §-a értelmében a bíróság belátása alá tartozván, a