Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

térítést, hogy alperes az 1895 január 17-én felperesnek sertésszállásaiból 550 sertés elhelyezésére szállást bérelvén és e szállásba azok a sertések ugyané hó 19-én a ragadós körömfájás betegségben levőknek megállapittattak, hogy annak folytán felperesnek összes szállásai hatóságilag zár alá helyeztettek és hogy e miatt felperes szállásait és az ezzel kapcsolatos daráló malmot 6 hónapon át nem értékesíthette. Kártérítésnek csak akkor van helye, ha a kártérítés kifejezetten kiköttetett, vagy ha a kártérítési kötelezettséget a törvény feltétlenül, tehát baleset esetében is, megállapítja ; vagy ha a felet szándékosság, illetve a köteles gondosságnak elmulasztása terheli. Jelenleg nem forog fen olyan eset, a melyre nézve a kártérítési kötelezettséget a törvény feltétlenül, tehát balesetnél is megállapítja : továbbá, felperes nem is állította azt, hogy alperessel szemben a fenforgó irányban a kártérítés kiköttetett és hogy alperest a fenforgó esetben szándékosság vezette volna. Pusztán az a körülmény tehát, hogy a sertések a kérdéses betegségben voltak, nem alkalmas arra, hogy felperesnek kártérítési joga, illetve az alperesnek kártérítési kötelezettsége megállapittassék ; mert a kérdéses betegség, köztudomás szerint járványszerüen lép íel ; mint ilyen tehát, természeténél fogva a legmesszebb menő óvintézkedésekkel sem hárítható el és így az a betegség azokra nézve, a kiket közvetlenül vagy közvetve vagyonilag érint, egyenesen vétlen balesetnek tekintendő ; épen ezért a felperes, a ki sertésszállásoknak bérbeadásával üzletszerűen foglalkozik, akkor, a mikor a kérdéses sertések elhelyezésére szállásait önként átadta, az esetleges járvány, mint vétlen baleset által szállásaira háramolható vagyoni hátrány koczkázatát viselni köteles. A felperes vitatta azt is, hogy alperes a kérdéses sertéseket tudva betegen vette meg és tudva betegen helyezte el felperesnek szállásaiba. A felperes részéről vitatott eme körülmények valósága esetében alperes a felperesre a kérdéses járvány által netán háramlott vagyoni hátrányért felelős ; mert a sertésszállások tartásának közönséges ama czéljánál fogva, hogy azok akadálytalanul és