Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

XVI a követelést megállapító okirat, melynek érvényességéhez sem a kötelezettség jogczimének felemlítése, sem az érték elismerése nem szükséges: ebből következik, hogy a rendeletre szóló kötelező jegy alapján vállalt kötelezettség a váltói kötelezettség elvállalásával egy tekintet alá esik. Az általános kereskedelmi meghatalmazott tehát — különös felhatalmazás nélkül — rendeletre szóló és kötelezettséget megállapító kötelező jegy kiállítására jogosítva nincs 92 52. Az üzletvezetőnek igénye a kikötött üzleti nyereségben való részeltetése iránt az iparhatóság által döntendő el 1__ — — ... 114 55. A kereskedelmi törvény 347. §-ában meghatározott rendelkezésre bocsátás a vevőnek a kifogásolás és értesítéssel kapcsolatos oly ténye, a mely csakis az emiitett két tényezővel egyetemben állapítja meg a vevőnek a kereskedelmi törvény 348. §-ában foglalt azt a jogát, hogy az ügylettől elállhat és kártérítést igényelhet. A rendelkezésre bocsátásnak, vagyis a vevő ama kijelentésének tehát, hogy az árut megtartani nem akarja, e szerint ugyancsak a kereskedelmi törvény 346. §-ában meghatározott időben kell történnie — 118 74. Az állandó alkalmazás fogalmának meghatározása nem függ attól, hogy az alkalmazott csak egy főnökkel álljon szolgálati viszonyban. — Az a jogszabály, mely szerint felmondási időre csak azok a kereskedő-segédek tarthatnak igényt, a kik ugyanazon időben összes tevékenységüket egy főnöknek szentelik, nem alkalmazandó azon igényekre, melyek szerződésen alapulnak ... .— ... 167 76. Ha az alkalmi egyesület tagjai egymás közt abban állapodtak meg, hogy az elvállalt munkáltatást ne az alkalmi egyesület maga, hanem más által teljesíttesse, a munkáltatás körül felmerült munkabérek tekintetében az egyes tagok mégis felelősséggel tartoznak. — Az alkalmi egyesülés tagjai egyetemleg akkor vannak kötelezve, ha egyik tag az ügyletet a többiek nevében és megbízásából kötötte. (Kereskedelmi törvény 62. §-a.) ... _„ ... ... ... _._ 172 77. Több évre eszközölt biztosításoknál az egyes díjrészletekről kiállított dijváltók rendszerint nem fizetéskép, hanem csak fedezetül adatnak. — Ha a bizt. kötvény szerint a biztosítási dij több év tartamára egy összegben van megállapítva olykép, hogy az a kötvény átvételekor azonnal készpénzben lefizetendő, de a kötvény nem nyugtatja a történt lefizetést és a biztosított a díjra több, félévenkint esedékes váltót ad, ugy az a megállapodás tekintendő létesültnek, hogy a dij visszatérő időszakokban lesz fizetendő, a mely fizetésnek elmulasztása folytán az ügylet a kereskedelmi törvény 485. §-ának 4. pontja értelmében hatályát veszti... — — 174 81. A kereskedelmi törvény 351. §-a esetében a 347. §. értelmében megtartható árverés elrendelésének kérdése iránti intézkedés nem tartozik a bíróságok hatáskörébe, mert az idézett törvényhelyek feltétlen jogot adnak a kérvényezőnek ahhoz, hogy az át nem vett árukat hiteles személy közbenjöttével, tehát biróság utján is, de