Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)
149 Drozd Márton csak arról tudhatott, hogy Valent Pál elsőbirósági ítéletet nyert s ennek az Ítéletnek jogerőre emelkedését nem várta be, holott azt is tudta, hogy Valent Pál eladó a tőle vásárolt ingatlannak a jelen per tárgyát tevő felerészét birtokába át nem adhatja, tekintettel végül arra, hogy a ki ajándék utján nyer valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot, az ajándékozóval egy személynek tekintendő ; felperesek pedig nem is állították, hogy Drozd Mártonnak az általa vásárolt ingatlan tulajdonjogának átengedéséért valamit fizettek volna : felperesek jóhiszemű harmadik jogszerzőknek nem tekinthetők. Mindezekhez képest mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. ¥ ¥ = Ezeket az «egy személynek)) tekintendő formulákat jó volna már végleg kiküszöbölni a jogi terminológiából, mert nem szabatosak és nem igazak. Itt is többet mond, mint a mennyit kifejezni akar, mert az ajándékozónak az ajándékozás utáni jogcselekvényei és ügyletei tekintetében a határozat sem akarná a megajándékozottat «egy személynek* tekinteni. Szabatosan fejezi ki ezen tételt a gyakorlat olykép, hogy a megajándékozott az ajándékozónak az ajándékozás előtt fen állott és tőle be nem hajtható tartozásaiért, illetve kötelezettségeért, az ajándékozott vagyon értéke erejéig felelős. Dtár u. f. XXX. 61., XXXII. 75., XXXVI. 48., XXXVII. 48., XL. 60. 63. Óvadék visszaadása visszakövetelési keresettel csak akkor követelhető, ha az óvadék a tömegbe tényleg befolyt, mig ellenesetben az igény csak csődbejelentés utján érvényesíthető. (1897 október 26. 1350. sz. a.) A debreczeni kir. törvényszék: Schwartz Farkasnak, Weisz Zsigmond csődtömege elleni 300 frt óvadék visszaadása iránti perében itélt:
