Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam X. kötet. (Budapest, 1898)

109 Miután pedig az 7. alatti adásvevési szerződés 12. pontja azt tartalmazza, «miután a százalékra nézve a felek között Írásbeli megállapodás nem történt, ezen jogkérdés eldöntését a sommás perutra bizzák», e szerint felperesek mint vevők és alperesek mint eladók között a kifejezetten vitásnak fenhagyott az a kérdés, hogy a vagyonátruházási illeték melyik szerződő fél által fizetendő, a bélyeg- és illetékszabályokban megállapított egyetemlegesség alapján lévén eldöntendő, a felebbezési bíróság ezt a jogszabályt sértette meg. Felpereseknek a fentebbiek szerint kifejtett érvelése annyiban téves ugyan, a mennyiben a bélyeg- és illetékszabályok alapján kívánják a kereseti követelés megítélését, de téves jogi szempontból indult ki a felebbezési bíróság is annyiban, a mennyiben a peres felek között fenforgó vitás kérdést a pénzügyi szabályok által a királyi kincstári illeték tekintetében megállapított szavatossági elvek alapján döntötte el, — mert a felek között fenforgó vitás kérdés, kiindulva abból, hogy az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által elfogadott ítélete szerint a peres feleknek egymás álláspontja ellenében felhozott érveiből kétségtelenül kitűnik, hogy a szerződő felek, midőn az illeték viselésének kérdését bíróilag utólagosan megállapítandó nyílt kérdésnek hagyták fen, a bélyeg- és illetékszabályok erre vonatkozó intézkedéseiről tudomással birtak, nem ezen bélyeg- és illetékszabályok, hanem tisztán a kötelmi jog általános szempontjából birálandók meg. A felebbezési bíróság a kérdés eldöntésénél tekintettel volt ugyan az általános magániogi elvekre, azonban e részben is téves álláspontra helyezkedett, midőn a vételi illetéket, mint a megvett ingatlan dologi terhét tekintve, azt e szempontból is kizárólag felperesek által viselendőnek találta. Különös magánjogi szabályok, melyek a fenforgó kérdés mikénti eldöntését szabályoznák, nincsenek ugyan, de abból a jogi felfogásból kiindulva, hogy a peres felek között kétoldalú jogügylet jött létre, melyben mindkét fél egyenlő mérvben szerzett jogot, vevők az ingatlanra, eladók a vételárra, tehát mindkét fél egyenlő előnyben részesült, kiindulva továbbá abból, hogy bármikép intézkedjenek a bélyeg- és illetékszabályok az államkincstár javára az illeték kirovásáról és behajtásáról, az illeték,