Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

54 22-én kelt 248. sz. a. értesitvénye, 1896 június hó 28-án kelt kisajátitási térrajz és kisajátítási összeírás alapján a kisajátítási jog a kulai 87. sz. telekjegyzőkönyv A. I. alatt foglalt s a kir. kincstár nevén álló 256. hrsz. 1 h. 1383 •öles ház és beltelkekből 1 h. Ó82 Q öles beltelkekre és kertre nézve Berkpvits Rezső selyem szalag szövőgyára javára feljegyeztetni rendeltetik s ennek foganatosítása a keb. telekkönyvi hivatalnak meghagyatik. A szegedi kir. tábla végzett : Az elsőbiróság végzése megváltoztatik s folyamodó Berkovits Rezső kisajátitási jog feljegyzése iránt intézett kérelmével elutasittatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy Berkovits Rezsőnek Kulán létesített selyemszövőgyári ipartelepe részére a kereskedelmi miniszter az A. a. csatolt 409/94. szám alatt kelt rendeletével az 1890. évi XIII. tcz.-ben meghatározott állami kedvezményeket 1893 július i-töl, mint az üzembe helyezés napjától számítandó 10 évre engedélyezte, s igy a gyári ipartelep az 1890 : XIII. tcz. 5. §-ában biztosított kisajátítást igénybe veheti, mind a mellett Berkovits Rezső kisajátitási jog telekkönyvi feljegyzése iránt indított kérelmével elutasítandó volt ; mert az idézett törvényszakasz szerint állami kedvezményekben részesülő gyárak javára kisajátításnak csupán állami, törvényhatósági és községi vagyont képező olyan ingatlanokra van helye, melyek más, mint mezőgazdasági megmivelés alatt nem állanak, vagy parlagon hevernek és külön tudományos vagy közczélu rendeltetéssel nem bírnak. Folyamodó pedig a kisajátittatni kívánt ingatlannak kiemelt ilyen minőségét ki nem mutatta, sőt az a körülmény, hogy a kisajátittatni czélzott ingatlan a kulai 87. sz. telekjegyzőkönyvben A. I. 256. hrsz. a. háznak van felvéve iIl83/IOOO hold udvar területtel, arra vall, hogy az az ingatlan másra s nem csupán mezőgazdasági megmivelésre használtatik. A kir. Curia végzett : A másodbiróság végzése helybenhagyatik. Az 1890 : XIII. tcz. 5. §-a, az eme törvény szerint államii kedvezményben részesíthető gyárakat ama vállalatok közé sorozza, ugyan, melyek javára az 1881. évi XLI. tcz. értelmében, akár végleges, akár ideiglenes kisajátításnak van helye ; az ugyanazon törvényszakasz további részében körvonalozott ingatlanokra eme