Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

48 közös cselekménye hatálytalanítására alapított kereseti jog csak egységesen bírálható el, következőleg a 191. illetve 139. §. rendelkezéséhez képest a felülvizsgálatnak hatálya kiterjed a felülvizsgálattal nem élő alperesre is. = A Dtár III. f. V. 55. sz. a. közölt esetben a Curia a csődtörvény 29. §-ának az alkalmazhatóságát nem kötötte ahhoz a feltételhez, hogy a hitelezőnek a követelése ne lett légyen jogos. Elegendőnek tartotta annak a bizonyítását, hogy a közadós a fizetést egyenesen azon szándékkal teljesítette, hogy a többi hitelezőit megkárosítsa, tehát ha tudta, hogy a fizetések megszüntetése elkerülhetetlen, s hogy az egyik hitelezője részére teljesített fizetés folytán a többi hitelezők a kielégítési alaptól el fognak esni, a fizetést felvevő pedig a közadósnak ezen szándékáról tudomással birt. A német birodalmi törvényszék (R. G. XVI. 29., 61., XVIII. 9.) álláspontja szerint ezen törvényszakasz alkalmazásához nem elegendő annak a tudata, hogy a közadós jogcselekvénye az egyéb hitelezőktől elvonja a kielégítési alapot. A törvény indokai értelmében (131. 1.) a közadós jogcselekvénye, noha fizetésképtelensége ugy előtte, mint a hitelező előtt ismeretes volt, ezen szakasz alapján csak abban az esetben támadható meg, ha a szándék nemcsak ezen hitelezőnek a kielégítésére, hanem külön a többi hitelezőknek a megkárosítására irányult. Állandó gyakorlat, hogy a fizetések megszüntetése és az arról való tudomás megtámadás alapjául csakis akkor szolgálhatnak, ha a közadós kereskedő volt. (Dídr u. f. XXXII. 19. sz., XXXVII. 7., 102. sz.. III. f. VI. 54. sz. a.) 15. Meghosszabbítási váltók külön értékesítése : sikkasztás. (1897 április 7. 1658. sz. a.) A budapesti kir. tábla : Sikkasztás bűntettével vádolt M. A. elleni bűnügyben következőleg végzett.