Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

46 bezési bíróság öt, az anyagi jogszabályoknak helytelen alkalmazásával kötelezte a néhai Havassy István hagyatéki vagyonából kielégített alapítvány részére felvett pénzösszegnek, az utóbb csőd alá került hagyaték csődtömegének leendő visszatérítésére. A felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a 2. és 3. r. alperesek a hagyatéknak egyházhatóságilag kirendelt kezelői lévén, a hagyatéki vagyonból, habár tudatában voltak annak, hogy a hagyaték adóssággal van túlterhelve, hónapokkal még a hagyaték elleni csőd elrendelése előtt kielégíttették azt az egyházi alapítványt, illetve javadalmat, a melynek ugyancsak ők voltak a képviselői. E tényállás alapján a felebbezési bíróság Ítéletének indokai szerint azon okból marasztalta a 2. és 3. r. alpereseket az alapítvány kielégittetésére szolgáló kereseti összegben, mert az alpereseknek az alapítvány képviseletében a pénz felvételére irányuló cselekményét, az utóbb csőd alá jutott hagyaték csődtömegének hitelezői irányában a csődtörvény 29. §-a értelmében hatálytalannak tekintette. A felebbezési bíróságnak ez a jogi felfogása téves. A csődtörvény 29. §-a szerint a közadósnak azok a jogcselekményei támadhatók meg, tekintet nélkül bizonyos időre, a melyekről a másik fél tudta, hogy a csődhitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek. Nem lehet ugyan kétséges az, hogy az alpereseknek, mint egyúttal a hagyatéknak egyházhatóságilag kirendelt kezelőinek a hagyatéki vagyonra vonatkozó cselekményei a csődtörvény 32. §-a alapján a közadós cselekményével azonos tekintet alá esnek, azonban az ugyancsak általuk képviselt alapítvány kielégittetésére irányuló cselekményük a csődtörvény 29. §-a alapján csak abban az esetben volna sikerrel megtámadható, ha azzal a csődhitelezőket megkárosítani szándékolván, ily módon az alperesek a csődhitelezőket rosszhiszemüleg megkárosítják. Annak megjegyzésével, hogy a rosszhiszeműség a tényekből következtetés utján megállapítható jogkérdést képez, a mely, mint ilyen a felülvizsgálat körébe tartozik, a felebbezési bíróság tényállásában az alpereseknek rosszhiszeműségére következtethető ténykörülmények nincsenek megállapítva. A csődtörvény 29. §-a értelmében az alapítványnak kieiégit-