Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

2 Felperesnek igaza van abban, hogy a szerződésen alapuló jogviszonyok elbírálásánál, valamint annak meghatározásánál, hogy valamely tény által a szerződés bizonyos pontja megsértetett-e s hogy a sérelem minő következményeket von maga után, rendszerint a szerződésnek megfelelő rendelkezései irányadók. Ennek a jogelvnek alkalmazásából azonban nem folyik az, hogy egyes vitás esetekben, a szerződés kitételeinek csakis közönséges szószerinti értelme vétessék tekintetbe. Sőt inkább, a birói állandó gyakorlat szerint a vitázó felek jogviszonyának elbírálásánál figyelem fordítandó a szerződés egész tartalmára, a felek kifejezett akaratára, a szerződés czéljára, a szerződésből keletkezett melléktények és körülményekre is, és pedig akként, hogy a szerződés alkalmazásánál elég tétessék egyrészről az osztó igazság követelményeinek, másrészről a felek egyike vagy másika a méltánytalan zaklatástól megóvassék. Erre tekintettel nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság, mikor a fenforgó ügyben, a kereset alapjául szolgáló haszonbéri szerződés betöltése, illetve megsértése felől nemcsak azoknak a felperes részről kiemelt pontoknak és tényeknek figyelembe vételével, hanem egyéb, az alperesi védelemben felhozott mellékkörülmények méltatásával is határozott. A kereset alapjának egyes tételeire vonatkozólag felperes tüzetesen is kifejti panaszát. Jelesül az elsőnek felhozott szerződésszegés tárgyában kiemeli felperes, hogy az a körülmény, mely szerint az illetékegyenérték fizetésének kérdése alperes részéről vitássá tétetett, alperest nem menti fel azok alól a következmények alól, a melyeket a szerződés 13. pontja a szerződés határozmányainak megszegése esetére meghatározott. Az illeték egyenérték lényeges részét képezi a bérösszegnek, ámde bérfizetésben késedelmezés külön kikötés nélkül is jogos okot ad a haszonbérleti szerződés felbontására. Téves a felebbezési bíróságnak az a kijelentése is, hogy a fizetés megtagadásával a szerződés czélja nincs veszélyeztetve, mert a kincstár az illeték nem fizetése miatt felperes ellen folyton végrehajtást vezetvén, felperes kénytelen volt az óvadékot igénybe venni, és kimeríteni, ennek következtében pedig netáni kártétel esetén felperesnek biztosításra joga veszélyeztetve van,