Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

XI Lap 209. A házasság tartama alatt született gyermekeknek törvénytelen származásának kimondása iránt hozott Ítéletek a felebbezés hiányában hivatalból felül vizsgálandók s e végett az elsőbiróság által felterjesztendők ... ... ... __- — „•„- —- — — --- 281 215. Oly esetben, midőn az 1894: XXXI. tcz. 99. ^-a alapján a feleknek ágy- és asztaltól való különélése elrendeltetett, az illető félnek a határidő lejártával a házasság felbontását szorgalmazó kérvénye felett mindenkor a másik fél meghallgatása, illetve a feleknek esetleges kibékítése czéljából tárgyalási határnap kitűzendő és csak a tárgyalás sikertelensége esetében hozható meg a házassági köteléket felbontó érdemleges Ítélet.- -__ — — _~ .__ 283 216. A korábbi jogszabályok szerint ágytól és asztaltól elválasztó jogerős Ítéletnek bontó ítéletté való átváltoztatásánál a vétkesség kérdésének önálló, avagy ismételt eldöntése, az átváltoztató ítélet külön avagy kiegészítő rendelkezésének tárgyát nem képezheti .__ 284 217. Jogszabály az, hogy az elmebetegek cselekményei beszámítás alá nem esnek és ebből folyólag a betegség folyamán másoknak okozott károkért rendszerint vagyoni felelősségre nem is vonhatók és a bíróság az elmebeteg vagyonát a kárnak megtérítésére csak annyiban fordíttathatja, a mennyiben ezt a kárositó és kárositottnak személyes viszonyai, az elkövetett cselekmény' körülményei és a méltányossági szempontok indokolják és egyszersmind a kárositó és esetleg azok, kiket ez eltartani köteles, az eltartásukhoz szükséges eszközöktől meg nem fosztatnak — ... ___ _.. 285 219. A férj azzal a tényével, hogy nejét a rendőrkapitány előtt magzatelhajtással gyanúsította, a nélkül, hogy ezt a gyanúsítást legkevésbé is indokolni képes lett volna, a neje irányában tartozó megbecsülést és a házastársi kötelességet súlyosan megsértette ___ ___ 290 240. Ha a peres felek előadása s a kihallgatott tanuk vallomása szerint, a peres felek nem együttélésük ideje alatt folytattak idegen személyekkel viszonyt és különválásuk okát sem az együttélésük ideje alatt elkövetett házasságtörés képezte, hanem felek csak különválásuk után léptek másokkal közös háztartásra, ez a tény nem az 1894 : XXXI. tcz. 76. §-ában meghatározott, hanem a 80. §. c) pontjában megjelölt bontó okot állapítja meg ... — — ___ 307 241. Midőn kettős házasság esetében a kir. ügyész részéről felsőbb utasítás folytán az utóbb kötött házasság megsemmisítése iránt per tétetik folyamatba, az ily perekben házasságvédő kirendelése nem szükséges- ___ -— —- ___ ... —_ _._ —- _._ — 308 242. A viszonkereset eldöntésének nincs helye az esetben, ha alperes a különélésre kitűzött határidő letelte után három hó alatt a házasság felbontását külön nem kéri, viszont azonban kizárólag felperes kérelmére az ügy addig érdemileg el nem dönthető, mig alperesre nézve a házassági törvény 100. §-a értelmében kitűzött határidő le nem járt ___ -_- — . ... ___ ___ ___ ... 09