Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

91 kisajátítási járulék, mint a törvény által megállapított különös teher nem számitható. Ezekhez képest a szóban forgó kisajátítási járulék, a mely­nek az élők közti szerződési jogviszonyokban melyik fél által leendő viselését a törvény nem szabályozza, hanem csak annak a közpénztár részére való kivetéséről, biztosításáról és behajtásáról intézkedik, a peres felek közt létrejött élők közötti jogviszonyban annál inkább az eladó alperes által viselendő gyanánt volt meg­állapítandó, mert alperes a körut-szakasz megnyitása és forgalom­nak átadása által származott előnyöket s jelesül a körúti telek értékének emelkedését, a mely a kisajátítási járulék kivetésének alapja volt az eladáskor, a vételárnak meghatározásánál már számításba vette. Ezeknek folyományaként a másodbiróság ítéletének felperest keresetével elutasító részét megváltoztatni s e tekintetben az elsőbiróság ítéletének marasztaló részét helybenhagyni kellett. =5 L. az ugyané tárgyú 33. sz. határozatot. 33­A fővárosi körúti ingatlanokat terhelő kisajátítási járu­lék az illető körúti szakasznak teljes elkészülte és a for­galomba átadása előtt terhet nem képezett, nem lévén követelhető és kifizethető, hanem csak azután lett és pedig a tulajdonosok terhévé. A körúti szakasznak teljes elkészülte és a forgalomba átadása előtt történt eladás esetében a vevő csak ugy mentesülhetett ezen járulék viselése alól, ha a szerződés­ben annak az eladó általi viselése kifejezetten kiköttetett. (1896 szeptember 2. 7239. sz. a. A budapesti kir. tábla : Dr. M. Gy. s társainak, Dr. K. Gy. elleni 4034 frt 24 kr. iránti perében itélt : A kir. törvényszék ítélete megváltoztatik, felperesek kerese­tükkel elutasittatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents