Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)

7? nem szünteti. Ez érvelés helyességét bizonyítja az is, hogy az ellenkező felfogás a sajtójogi felelősség szabályainak kijátszására vezetne. Mindazonáltal Lepsényi Miklós felelős szerkesztő irányában ezúttal a bűnvádi eljárás mégis megszüntetendő volt ; mert a szerző bejelentése tárgyában 1896 május 7-én történt kihallgattatásától egész a vizsgálatnak irányában 1896 november 22-én történt elrendeléséig 6 hónapnál hosszabb idő telt el és ennélfogva a vádbeli cselekmény büntethetősége elévült. A közvádló ugyan azt állítja, hogy a bejelentett szerző eme minőségének birói megállapítása, a felelős szerkesztő perbe foghatására nézve oly előzetes kérdést képez, melynek elintézéséig az elévülés a szerkesztő irányában nyugszik. Ez az állítás azonban el nem fogadható ; mert a közvádló a szerkesztő ily bejelentéséhez kötve nincsen, hanem az 1868 február 22-én 231. sz. a. kelt I. M. R. 2. és 3. bekezdése értelmében a valódi szerző kinyomozását kívánhatja és ha ez nem sikerülne, közvetlenül a szerkesztő ellen fordulhat ; a mennyiben álszerző nevezése egyenlő a valódi szerző felfedezésének megtagadásával ; és ezeknél fogva a bejelentett szerzőnek előzetes megperlése a felelős szerkesztő feleletre vonhatásának nélkülözhetlen feltételét nem képezi. Ehhez járul, hogy a szerkesztő bejelentésének elfogadása esetén is annak valótlansága a főtárgyaláson kideríthető, még mielőtt az elévülés a szerkesztőre nézve bekövetkezhetnék; a mint hogy a jelen esetben is az 1896 október 15-én megtartott főtárgyaláson kiderittetett; és az elévülés csakis azért következett be, mert a szerkesztő ellen a vizsgálat kiterjesztése, az elévülésnek 1896 november 6-án történt beálltáig, indítvány hiányában el nem rendeltetett, miből kitűnik, hogy a vádlott javára szolgáló elévülésnek ilyetén korlátozására a helyes jogszolgáltatás érdekében szükség sincsen. = L. Jogt. Közi. főlap 1897. 225. 1.