Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IX. kötet. (Budapest, 1898)
65 adatai szerint a C. a. szerződés keltekor néhai Krebsz Jánosné már életben nem lévén s ekként a B. 10. alatti ingatlan jutalék ennek hagyatékaként már tényleg fiának Krebsz Jánosnak anyai örökségét képezvén, jogszerűen lehetett tárgya a C. a. eladási szerződésnek s hogy annak valóban tárgya is volt, erre a perben kihallgatott tanuk vallomásai elegendő bizonyítékot szolgáltattak, a mely bizonyítéknak megerőtlenitésére Melus Mátyásné és Hónap József tanuk vallomásai azért sem alkalmasak, mert az előbbinek vallomása nem zárja ki az eladási szerződésnek létrejöttét, az utóbbinak vallomása pedig pusztán hallomásra van alapítva. (1896 november 4. 7286. sz. a.) A m. kir. Curia itélt : Mindkét alsóbiróság ítéletének az a rendelkezése, mely szerint az 1. r. alperes által 1895 július 20-án kiállított G. a. nyilatkozat, valamint a kir. közjegyző előtt 1895 augusztus 31-én felvett H. a. örökségi nyilatkozat érvénytelennek kimondatott, megváltoztatik és az erre irányuló kereseti kérelem elutasittatik. Egyebekben a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az okirat érvénytelenítését az abban résztvevő fél vagy annak örökösei követelhetik, felperesek, mint harmadik személyek erre nézve kereseti joggal nem birnak. De a fenforgó esetben ezen okiratok érvénytelenítésének szüksége sem forog fen, mert felperesek a kereseti ingatlan iránti tulajdonjogukat a fent hivatkozott nyilatkozatok érvénytelenítésére tekintet nélkül érvényesíthetik. A mennyiben tehát az alsóbiróságok ezen okiratok érvénytelenségét mondották ki, ennek a rendelkezésnek megváltoztatásával a keresetet e részben elutasítani kellett. Egyebekben pedig a másodbiróság ítélete és pedig a kereseti ingatlan megítélésére, a 24 •öl iránt támasztott viszonkereset elutasítására nézve helybenhagyatott az elsőbiróságnak vonatkozó, valamint a felhozott saját indokainál fogva. A viszonkeresetnek a 24 •ölet meghaladó 2'2i8 •ölre nézve a másodbiróság elutasító ítélete azért volna helybenhagyandó ; mert alperesek beismervén azt, hogy felperesek jogelődei a telekrészükhöz 1. r. alperes jutalékából egy részt vásároltak és hogy az a rész a felperesek által birt részhez csatoltaDöntvénytár, harmadik folyam. IX. 5