Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

XVI Lap azt képviseltje gyakorolhatná, ha rendelkezési jogaiban korlátozva nem volna. A tömeggondnok tehát a közadós részvényes jogán bir a közgyűlésen szavazati joggal és az igazgatóságba beválasztható _ — lo.Uit£y-í$_ir :L_;<I_2Í«;> -JJÍ.:-:^. _;— —: -~L yiój. 80. A mennyiben valamely zsákkölcsönzési ügylet évekig függőben maradt, a kereskedelmi szokás szerint a kölcsönadót a zsákkölcsöndijak legfeljebb a zsákok értéke erejéig, esetleg azon év végéig illethetik meg, a melyben az ügylet köttetett . ... _._ ... 179 84. A részvénytársaság rendeletre kibocsátott kötelezőjegyekben a kötelezőjegyek birtokosaival szemben az azokban kitett összeg erejéig, bár csak a tiszta jövedelem egy részéből teljesitendőleg, de önálló és feltétlen fizetési kötelezettséget vállalván, a kötelezőjegyek birtokosai a részvénytársaságnak hitelezőivé váltak, a kik a részükre biztositott jogoktól beleegyezésük nélkül elsőbbségi részvényesek javára meg nem foszthatók, mert az elsőbbségi részvények tulajdonosai ép ugy, mint a törzsrészvényesek, a társaságnak részvényesei és kifelé a hitelezőkkel szemben jogilag egy tekintet alá esnek .__ ___ _ _— — _._ — — — '_ 197 86. Az, a kit a főnök eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a kereskedelmi törvény 43. §-a értelmében harmadik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, a mi ily ügyletek kötésével rendszerint jár, tehát a vételárnak és az ügyletek többi feltételeinek megállapítására is. A főnök által meghatalmazottjának adott oly utasítások pedig, melyek a meghatalmazottnak a kereskedelmi törvény 43. §-ából folyó ezen törvényes jogkörét korlátozzák, a korlátozásról tudomással nem biró harmadik személyek irányában joghatálylyal nem birnak. — Azon tény mellett, hogy valakinek hatásköre ügyletek kötésére kiterjed, jogi állásának megítélésénél az ügynöki elnevezés s a szolgálati javadalmazásának mikénti szabályozása közömbös. — Abból, hogy a szerződéshez hü fél a késedelmest nem azonnal a késedelem beálltával, hanem csak későbben értesítette arról, hogy kártérítést fog követelni, csak az következik, hogy a késedelmes fél az értesítő levél vételéig mulasztását utólagos teljesítés által még jóvátehette. — Oly törvényes rendelkezés hiányában, mely a fedezeti vételek megkötésének időpontját és módját előírná, a vevőtől e tekintetben egyéb nem követelhető, mint hogy a rendes kereskedői gondosság által követelt körültekintéssel járjon el.__ ... ... ... 202 gi. A kereskedelmi törvény 356. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a piaczi vagy tőzsdei árral nem biró áruknál a vevő a késedelmes eladótól kártérítést követelhessen, ha fedezeti vétel nem eszközöltetett is. Sem piaczi sem tőzsdei árral nem bíró áruknál a szakértők által megállapított napi ár és a szerződési ár közti különbözetre a kereskedelmi törvény 356. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható ... —- — 216