Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

XIV végrehajtást szenvedő telekkönyvi tulajdonát képezi, magából abból a körülményből, hogy ezt a földet más munkáltatta, még meg nem állapitható, hogy ezt azon a földön a haszonélvezet megillette. — Az ingatlan telekkönyvi tulajdonosát a tulajdonjogból folyóan a függő termés mint a dolog természeti gyümölcse is illeti, hacsak arra vonatkozó jogát másra át nem ruházta.. 154 Kereskedelmi törvény. 5. A mig az alapszabályok intézkedései törvény és alapszabályilag rendezett módon megváltoztatva nincsenek, a közgyűlés többségének határozata ha azokkal ellentétben áll, vagy egyenesen azokba ütközik, a kereskedelmi törvény 174. §-a alapján minden egyes részvényes által keresettel megtámadható. — A közgyűlés feladata a tiszta nyereséget megállapítani, és a megállapított nyereség felosztása iránt, de csakis az alapszabályok értelmében intézkedni. A közgyűlés ezen alapszabálybeli intézkedéseken magát tul nem teheti, mert az alapszabály védi a kisebbséget a már szerzett jogaiban. Kétséget nem szenved ugyanis, hogy az alapszabálybeli intézkedések a részvényesnek a részvénytársasággal szembeni szerződési viszonyát rendezvén, a midőn valaki egy részvénytársaság tagja akar lenni, illetve az az által kibocsátott részvényt akar megszerezni, az alapszabályokból nyer tájékozást, arra nézve, hogy többek közt a tiszta nyereség hányad része esik a részvényesekre osztalékul. — A kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében a közgyűlési határozat keresettel megtámadható. Ebből folyik, hogy a biróság, a mely a kereseti tárgy felett ítélkezik, csak annak elbírálására van hivatva, hogy a megtámadott határozat a kereskedelmi törvény és az alapszabályok vonatkozó intézkedéseinek megfelelően lett-e hozva, vagy sem ? utóbbi esetben a határozatot megsemmisíti, de nem hozhat a közgyűlés helyett más, a törvény és alapszabályoknak megfelelő határozatot ___ ... 9 16. Az ipartörvény 97. §-ának rendelkezéséből, a mely szerint egyfelől a főnöknek segédje irányában, ha ezt törvényes ok nélkül bocsátotta el, a felmondási időre járó illetményére nézve feltétlen fizetési kötelezettsége van megállapítva, másfelől pedig ki van mondva, hogy a segédnek ezt az illetményét a főnök a szolgálatból való kilépése előtt köteles kiadni, nyilvánvaló, hogy a segédnek a felmondási időre járó illetménye nincs függővé téve a kártérítéshez való igény érvényesithetésének feltételeitől, hanem az a segédet a törvény alapján végkielégítésül feltétlenül megilletvén, az elbocsátás tényével azonnal esedékessé válik. Ez az elv akkor is áll, a mikor a felek a felmondás időtartamát szerződéssel a törvényesnél hosszabbra tették ... ___ — 40