Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

ioó 48. A szándékos és jogos ok nélküli elhagyás már magá­ban véve is a házastársi kötelességek oly súlyos megsér­tését képezi, mely mellett ha még a goromba és engedet­len magaviselet is fönforog, ugy a házasság az 1894. évi XXXI. tcz. 80. §. a) pontja alapján felbontandó. A 80. §. a) pontjának alkalmazását a 77. §. a) pont­jának rendelkezése nem gátolja azért, mert a 77. §. egé­szen önálló rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha az abban foglalt feltételek megvannak és mert csak feljogo­sitja azt a házasfelet, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, hogy házasfelét az életközösség vissza­állitására biróilag köteleztethesse, azt azonban nem ren­deli, hogy vétkes elhagyás esetében köteles legyen az elhagyott házasfél előzetesen a másik házasfelet az élet­közösség visszaállítására köteleztetni akkor is, ha a maga részéről az életközösséget visszaállítani nem hajlandó. (1897 február 23. 553. sz. a.) A m. kir. Curia : Juhász Sándornak, Szálkai Piroska elleni válóperében itélt: Mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatik, J. S. és Sz. P. közt Szóváton 1895 február 13-án az ev. ref. egyház hitelvei szerint kötött házasság az 1894: XXXI. tcz. 80. §. a) pontja alapján felbontatik, alperes vétkesnek nyilvánittatik s ez az ité­let az illetékes anyakönyvvezetővel közöltetni rendeltetik. Indokok: M. J., M. M. és Sz. S. tanuk vallomásával bizo­nyítva van, hogy alperes felperessel szemben goromba, durva és engedetlen magaviseletű volt, utóbb pedig felperest elhagyta, okul adván, hogy olyan bolond emberrel, mint az ura, nem kín­lódik, így nyilatkozott alperes a lelkész előtti békéltetés alkal­mával is. Alperes beismerte, hogy felperest 1895 május 30-án elhagyta, azt az állítását azonban, hogy erre a felperes durva bánásmódja kényszeritette : beigazolnia nem sikerült. Tekintve, hogy a szándékos és jogos ok nélküli elhagyás

Next

/
Thumbnails
Contents