Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

100 mellőzni kellett, mert a prts 53. §. esetei fen nem forognak és mert ennélfogva alperes ezt a kifogást hatályosan csak illetékességi kifogás alakjában érvényesíthette volna. Nem vitás a felek közt a tényállás annyiban, hogy az 1893. év derekán a felek közt alkudozások folytak az alperes népligeti színházának villamos világítása tárgyában, a melyeknek folytán alperes a villamos áram szolgáltatására vonatkozólag az 1893. évi szeptember hó 13-án kelt D. és E. a. csatolt okiratokban foglalt megrendelést tette azzal — az okiratban foglalt — korlátozással, hogy a megrendelés csak az esetben kötelező, ha az áramnak 1894 márczius 10-ig leendő szolgáltatása iránt felperes kötelezettséget vállal. Nem vitás továbbá, hogy felperes társaság ugyanezen alkudozások kapcsán a világitáshoz való berendezés tekintetében az A. a csatolt, 1893 szeptember 28-án kelt költségvetést juttatta alpereshez, a melynek alapján és terjedelmében alperes a berendezést Írásbeli okirattal megrendelte. Felperes csupán ennek a berendezésnek megállapított vételárát követeli és a D. és E. a. okiratokban megrendelt áramszolgáltatásból folyólag felperes igényt nem támaszt, mert beismeri, hogy az áramszolgáltatás a kikötött időpontig a közigazgatási hatóság engedélyének elmaradása folytán teljesíthető nem volt. Alperes a keresettel szemben azzal védekezett, hogy ő a keresetbe vett berendezéseket hasonló korlátozó feltétellel rendelte meg, mint az áramszolgáltatást és hogy ő a megrendelési okmányra aláírás előtt rávezette azt a feltételt, hogy a megrendelés csak abban az esetben bír az ő irányában érvénynyel, ha az áramszolgáltatás 1894 márczius 10-ig megkezdetik. Felperes alperesnek ezt az állítását tagadásba vette, de az írásbeli megrendelést be nem csatolta, azt adta elő, hogy az ki nem deríthető módon elveszett. Tekintve, hogy a szerződés a feleket annak egész tartalma szerint kötelezi és annak egyes pontozatai a többitől különválasztva igényt egyik félre nézve sem állapítanak meg ; tekintve, hogy e szerint felperes, mint a ki alperes kötelezettségét az írásbeli megrendelésből eredőnek vitatja, annak egész tartalmát tartozik bizonyítani,