Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VIII. kötet. (Budapest, 1897)

8g 39Ha vádlott cselekményében a vagyon rongálásra irányzott szándék fel sem ismerhető, ténykedésében a jogellenesség tudata hiányozván, bűncselekmény nem forog fen. (1897 márczius 12. 5934. sz. a.) Az újvidéki kir. törvényszék: Idegen ingó dolog szándékos megrongálásnak vétsége miatt Dornstádter Ferencz elleni bűnügyben végzett. A további eljárás megszüntettetik. Indokok: A 7. 7. alatti községi bizonyitványnyal, valamint M. N. és V. M. tanuk vallomásaival beigazoltatott, hogy terhelt károsnak kutyáját, midőn az az ő udvarára bejött, nem vagyonrongálási szándékból, hanem azért ütötte agyon, mert épen akkor kihirdetve lévén, hogy a veszett kutyára való tekintettel, minden kutya kötve tartandó, őt a községi jegyző a saját udvarán talált kóbor kutyának kiirtására különösen figyelmeztette. (1896 január 27. nó. sz. a.) A szegedi kir. tábla végzett : Az elsőfokú bíróság végzése megváltoztatik és D. F. a Btk. 418. §-ába ütköző idegen ingó dolog szándékos és jogtalan megrongálása vétsége miatt vád alá helyeztetik. Indokok: B. A. magánvádló előadja, hogy 1895 május 26-án házőrző kis kutyája a szomszéd D. F. udvarába ment, ki azt a kerítésen alkamazott hurokkal megfogta és agyonütötte, mi által neki 50 frtnyi kárt okozott. Terhelt beismeri, hogy panaszló kutyáját agyonütötte, azzal védekezvén, hogy kertjében és a kerítésben a kutya kárt okozott s a községi elöljáróságnál emelt panaszára a jegyzőtől azt a választ kapta, hogy a kutyát agyonütheti, mert abban az időben a községben ki volt hirdetve, hogy a kutyákat kötve kell tartani, mert veszett kutyák vannak a községben. M. P. N. tanú figyelmeztette terheltet, hogy a hurokkal megfogott kutyát ne üsse agyon, mert az a B. A. szomszédé. E tényállásból kifolyólag, minthogy a felebbezéshez csatolt községi bizonyítvány szerint a kutyákra elrendelt 40 napi zárlat 1895. évi február 23-án, tehát a sértett kutyájának agyonütése előtt több