Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

3.rf peres nem az abba vezetett bejegyzések alapján marasztaltatott, nem képez lényeges kérdést. Nem vehető figyelembe az a panasz sem, hogy a felebbezési bíróság helytelenül bocsátotta a bizonyításra kötelezett felperest vallomásának esküvel való megerősítésére, mert a felebbezési bíróság az ítélet indokolásában előadott okokból azért bocsátotta esküre a felperest, mert ennek vallomását találta valószínűsítve a tanuknak vallomásai és az i. r. alperes beismerése által is, a sommás eljárás 96. §-a rendelkezéséhez képest pedig, habár rendszerint a bizonyító fél ellenfele bocsátandó vallomásának esküvel való megerősítésére, a bíróságnak szabadságában áll olyan esetben, a mikor mindkét félnek kihallgattatása folyamán a per adataival a bizonyító fél vallomását találja valószinüsitettnek, a bizonyító félt esküre bocsátani. A felperes vallomásának megbízhatósága pedig a sommás eljárás 64. §-a szerint a bizonyítékoknak szabad mérlegelése körébe tartozván, e tekintetben a felebbezési bíróság meggyőződésének okai nem képezhetik a felülvizsgálatnak tárgyát. 149. Az ügyvéd köteles ügyfelét pénzének megérkezte felől ügyvédhez illő módon azonnal értesíteni. A cseléd közvetítésével történő értesítés nem méltó módja az ügyféllel való érintkezésnek. Fegyelmi vétséget képez az, ha az ügyvéd ügyfelének pénzét visszatartja oly czélból, hogy ügyfelét jogosulatlanul tulmagasan felszámított költségkövetelésének elismerésére bírja reá. Súlyosító körülményt képez, ha az ügyvéd a magyar ügyvéd tekintélyét és tisztességét külföldi bíróság előtt ferde világításba helyezte. (1896 deczember 19. 548. sz. a.) A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága: Dr. budapesti ügyvéd fegyelmi ügyében ilélt : Dr. — — budapesti ügyvéd vétkes az 1874: XXXIV. cz.