Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

XXX Lap 14. Ha valamely kereskedelmi czég ügynökét a tőzsde-biróság illetékességének kikötését tartalmazó nyomtatott adásvételi űrlapokkal látja el, bizonyítottnak veendő, hogy az ügynök a nyomtatott űrlapok szövegében foglalt feltételek mellett főnöke nevében adásvételi ügyletek megkötésérc, tehát arra is meghatalmazást nyert, hogy a czég nevében megkötendő ügyletekből eredő perekre nézve a tőzsdei választott bíróság illetékességét kiköthesse — 348 15. A kézi zálogot a zálogos hitelező azért kapja, hogy abból zálogos követelését kielégíthesse, s a kézi zálog-szerződésből folyó ebbeli jogában őt a kézi zálogra utóbb szerzett jogok nem gátolhatják, sem nem korlátozhatják. — Az 1881 : LX. tcz. 114. §-ában meghatározott uton — a mint az annak rendelkezéseiből kitűnik, — csak a foglaltató és a bér s haszonbéri követelésekre nézve törvényes zálogjoggal biró hitelezők követeléseinek rangsorozati elsőbbsége nyerhet eldöntést. ... ... ... — — — — ... 349 76. A polgári eljárás befejezte után, a per iratainak a büntető bírósághoz áttétele, az előjegyzett zálogjog kitörlésének bekebelezését egyáltalában nem akadályozza —_ --- ... __. — ... 3^0 A kir. törvényszékek felebbviteli tanácsai köréből. 7. A vasúti dijpótlék kötbért képez, mely nem a büntetésre, hanem a szerződésre vonatkozó szabályok alá esik. — Az uj üzletszabály- zat értelmében az átvevő felelős a túlterhelés által okozott túlsúlyra eső egyszeres fuvardíjért, de nem felelős a dijpótléknak a túlsúlyra eső egyszeres fuvardíj összegét meghaladó és kötbért képező részéért ... ... ... __. __- ... ... ... ... ... ... 351 18. Megtámadható a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja alapján az oly cselekmény, mely a hitelezők jogegyenlőségét (par conditio creditorum) sérti. Feltételeztetik tehát, hogy a megtámadott cselekmény közbenjötte nélkül azonos volna a hitelezők jogi és gazdasági helyzete. Ámde ez a feltevés nem talál oly követelés kielégítésénél, melyre nézve a hitelező már előzőleg biztosítékot, azaz egyes vagyontárgyakra dologi jogokat szerzett, mert a biztosíték, a mennyiben a követelés fedezésére elegendő, gazdaságilag a kielégítéssel egyenlő jelentőséggel bír. Ilyen esetben tehát nem a fizetés, hanem a biztosíték szerzése szünteti meg a hitelezők közötti jogegyenlőséget, a miből következik, hogy a fizetés sikerrel meg nem támadható, ha a zálogjog, mely a követelés biztosítására szolgál, kezdettől fogva megtámadhatatlan volt, vagy utóbb azzá vált, és az is közömbös, hogy azok a vágyomárgyak, melyek a fizetés folytán a zálogi kötelék alól felszabadultak, a csődtömeghez csatolrattak-e, vagy az adós által a csőd megnyitása előtt elidegenittettek .._ ... ... ... ... ... ... 354 J9. Igénykiterjesztés helyt foghat egészen az alapper végbefejezé-