Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VII. kötet. (Budapest, 1897)

állapítandó meg. A felebbezési bíróságnak ebbeli ténymegállapítása felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadható ... ... __ ... 147 103. Az a kívánság, kogy egyidejűleg folyamatba tett oly ügyekben, melyekben a tényállás teljesen azonos és a felek képviselői is ugyanazok, a tárgyalás minden ügyben külön-külön, tartassék, illetve ugyanazok az előadások a felek által ismételtessenek, a szóbeliség és közvetlenség elveinek olv tulbajtása volna, mely a törvény czéljával egyáltalában nem volna indokolható. — Nem jogvélelmet, hanem közönséges vélelmet állit fel a bíróság ott, a hol nem valamely fennálló jogszabályra, hanem az életből merített tapasztalásra támaszkodva von következtetést az egyik bizonyított tényből a bizonyítandó másik tényre ... — ... --. --- --- ... 207 117. Ha a szavatos elvállalja a perbehivó védelmét, ugy a perbehivó pertársává vált és igényelheti költségeinek a megtérítését attól a féltől, a ki az ő védekezése folytán pernyertes lett ... ... ._. ..r —- 234 145. A felebbezési bíróság nincs elzárva attól, hogy a pergátló kifogás és az ügy érdeme felül egy határozatban döntsön, sőt arra is fei van jogositva, hogy a pergátló kifogások és az ügy érdeme felől együttesen tárgyaljon ___ — ... ... ... ... —- 304 Végrehajtási törvény. 2. Jóllehet, hogy a végrehajtási törvény 96. §. rendelkezése szerint az igényperben hozott ítélet az igénylő és a végrehajtást szenvedő között való jogviszonyra hatálylyal nem bir, ebből azonban még nem következik, hogy a tulajdonjognak megállapítása az igénypernek keretébe nem tartoznék, sőt a mennyiben az igény az igényelt tárgyakhoz való tulajdonjogra van alapítva, magának az igény jogosságának elbírálása feltételezi az igénylő tulajdonjogának a foglaltató hitelezőkkel szemben való elbírálását __- __. ... 3 11. Végrehajtás özvegyi haszonélvezetre ... ... _.. __. ... — 25 27. Főszerzőségről nem-nemesek közt már azért sem lehet szó, mert minden vagyon, a melyet a nem-nemesrendü házastársak a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez. Erre a közszerzeményre nézve addig, míg a házasság fenáll, a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, a kinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből az származott, s mert csak a házasság felbontásakor állhat be a törvénynél fogva az az eset, hogy az egyik házastársnak, illetve annak örököseinek a másik házastárs által a házasság tartama alatt szerzett vagyonra közszerzeményi igényük lehet, ezekből következik, hogy addig, a' míg a házasság fenáll, a feleség, a mennyiben a férje ellen vezetett végrehajtás alkalmával oly közszerzeményi vagyon vétetett foglalás alá, a melyre nézve a kezelés és rendelkezés joga őt illeti, jogosan igényelheti annak a közszerzeményi vagyonnak a fogla-