Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)
44 hibájáért szavatos eladóktól ; arra azonban, hogy a kérdéses ökörre létrejött vételügyletnél II. r. alperes eladó volt, vagy hogy őt egyéb alapon terheli szavatosság, semmi bizonyítékot sem hozott fel. A személyesen meghallgatott felperes maga azt adta elő, hogy az adásvételi ügyletet 1. r. alperessel kötötte meg, és azt, hogy az ügyletnél mindkét alperes eladó volt, abból következteti, hogy a vételár II. r. alperesnél volt fizetendő és azt tényleg annak is fizette, és hogy az ügylet megkötése után II. r. alperes kérdést intézett hozzá, hogy I. r. alperes mily árért engedte át az ökröket, s az erre adott válaszra kijelentette, hogy olcsóbban nem is adatnak. Ezeken felül abból is megállapíthatónak tartja felperes azt, hogy II. r. alperes a vételügyletnél egyik szerződő fél volt, hogy a vételtárgyát képezett ökröket I. r. alperes II. r. alperesnek bizományba adta, azok után II. r. alperes I. r. alperestől bizományi dijat kapott és azokra I. r. alperesnek előlegeit adott. Minthogy azonban felperes saját előadása szerint a vételügyletet I. r. alperessel, mint tulajdonossal, magával kötötte meg és igy még ha a vétel tárgyát képezett ökrök I. r. alperes által II. r. alperesnek eladási bizományba voltak is adva, az ökrök felett I. r. alperes által azok eladásával történt rendelkezés folytán a megbízás megszűnt, és II. r. alperes az ökröknek I. r. alperes mint tulajdonos általi eladásánál bizományosként saját nevében el nem járhatott, tehát őt mint bizományost saját személyében a vételügyletből kifolyólag semminemű és igy szavatossági kötelezettség sem terhelheti felperessel szemben. Minthogy az a körülmény, hogy II. r. alperes a kérdéses ökrökre mint bizományi árura I. r. alperesnek előleget adott-e és I. r. alperestől bizományi dijat kapott-e, teljesen közömbös, mert a fentebb kifejtettek szerint a bizományi viszony, ha az létezett is, a fenforgó esetben II. r. alperesnek felperessel szemben való felelősségét meg nem állapítja, az pedig, hogy a vételárat felperestől II. r. alperes vette fel, felperes és II. r. alperes között oly jogviszonyt, melynek alapján II. r. alperes az áru hiánya miatt szavatosságra kötelezhető volna, szintén nem létesített, mert a vételárt II. r. alperes I. r. alperes részére csak mint ennek egyszerű megbízottja vette fel, és minthogy a felperes által bizonyítani kívánt az a ténykörülmény, hogy II. r. alperes az alkuba