Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

140 jelen esetben szóban forgó életfogytiglani haszonélvezeti jogra vonatkozó követelések, a hivatkozott 1881 : LX. tcz. 129. §-a szerint árverés utján nem értékesíthetők, hanem csak a lejárt részletek, a lejárt részleteknek elárvereztetése pedig az esetben nem kérelmeztetik, de nem is indokolt, mert a lejárt részletek mindig szabályszerűen befolynak. (1895 deczember 19-én 13,709 sz. a.) A pozsonyi kir. tábla végzett: Az elsőbiróságnak végzését megváltoztatja, a vészeiéi 32. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokból néhai Csáky Anna grófnő örököseit illető 315/1050 résznyi jutalékra a közadós A. R. A. javára bekebelezett életfogytiglani haszonélvezeti jog, illetve ezután járó jövedelemnek ; továbbá a pozsonyi kir. adóhivatalnál az 1895. évi birói letétnapló 155. sz. a. kezelt, szintén a néhai Cs. A. grófnő örököseit illető 4050 írt névértékű regale-kártalanitási kötvény után járó kamatokra, a már nevezett közadóst éltefogytáig megillető haszonélvezeti jognak a csődtörvény 158., 159. §-ai alapján és értelmében nyilvános árverés utján leendő eladását elrendeli ; ehhez képest a jelen végzés jogerőre emelkedése után az elsőbiróságot a további megfelelő eljárásra utasítja. Indokok: A csődtörvény 158. §. rendelkezése szerint a felszámolási határnap megtartása után a tömeg a 203. §-ban érintett eset kivételével (a mely eset ezúttal fen nem forog) mielőbb értékesítendő. A törvény ezen általános intézkedése alól nem képez kivételt a tömeghez nem tartozó javakból a közadóst megillető jövedelem, járulék, vagy más egyéb visszatérő fizetés, a mi a 159. §. rendelkezéséből nyíltan kitűnik; mert e §. szerint az ott jelzett esetben az ily jövedelem, járulék vagy más egyéb visszatérő fizetés szintén értékesítendő. Igaz ugyan, hogy a csődtörvény 158. §-a meghatározza, hogy a tömeghez tartozó ingók és ingatlanok eladása a trts. értelmében eszközlendő ; ez az intézkedés azonban csak magára az eladás alakszerűségére vonatkozik ; azonban nem foglalja magában a végrehajtási törvény 130. §-nak a végrehajtást szenvedő érdeke megóvása tekintetéből, végrehajtató végrehajtási jogának megszorító rendelkezését, mely különben is mint kivételes megszorító intézkedés a csődtörvény 159. §. határozott rendelkezésével szemben kiterjesztőleg nem magyarázható.