Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)
100 követelés törlesztésére teljesítette és pedig a nélkül, hogy annak valódisága ellen tiltakozott volna, vádlottnak eme sajátkezű bejegyzéseiből következtetés lett volna vonható e követelésnek elismerésére. A megítélt eskünek eme bejegyzésekre vonatkozó része tehát szintén a per lényeges körülményére vonatkozónak tekintendő. 44. Egy beadványban két személy ellen intézett hamis vád anyagi halmazatként állapíttatott meg. (1896 június 17. 4695. sz. a.) A kalocsai kir. törvényszék : Hamis vád miatt vádolt L. I. elleni bűnügyben itélt : L. L a Btk. 227. §-ába ütköző két rendbeli hamis vád büntette helyett az ugyanazon törvényszakaszba ütköző egy rendbeli hamis vád bűntettében bűnösnek kimondatik, s azért ugyanazon §. alapján, mégis a Btk. 92. §-a alkalmazása mellett, az ítélet foganatba vételétől számítandó 9 havi börtönre és ezen szabadságvesztés-büntetés kitöltésétől számítandó 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint L. I. tázlári lakos nevében, mint annak meghatalmazottja, L. J. budapesti ügyvéd 1892. évi november 13-án a kalocsai kir. ügyészséghez 6047/92. sz. a. feljelentést nyújtott be, a mely feljelentésben L. I. részéről azon panasz emeltetett, hogy 1892 szeptember 25 én virradóra M. F.-né kalocsai lakos férjével, M. F.-czel együtt korcsmájukban volt meghalása ideje alatt 157 frt készpénzt elloptak és hogy az e miatt emelt panaszára a nyomozást teljesitett csendőrök, névszerint T. Zs. és R. J. a tettesekkel, M. F.-né és ennek férjével összejátszottak, s mint szegődött bűntársak az ellopott pénzen megosztoztak. Ezen panaszbeli állitások mellett azonkívül a benyújtott feljelentésben a két csendőr akasztófára valóknak jeleztetett. A feljelentés alapján folyamatba tett büntető eljárás során nem volt bizonyíték beszerezhető arra nézve, hogy az állítólag L. I.-