Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

67 ellenében a vádbeli cselekményt nem Sz. D., hanem Sz. J. vádlott követte el. Egyebekben tehát Sz. J. vádlott büntetésére nézve is a kir. tábla ítélete az abban felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott s a fentebbi indokoknál fogva is helybenhagyatott. 29. A bíróság a sommás eljárás 37. §-a szerint köteles arról gondoskodni, hogy a felek homályos kérelmüket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat felvilágosítsák, hiányos tényelőadásaikat kiegészítsék és általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat megtegyék, de ezen szakasz végtétele szerint figyelmeztetni a feleket cselekményeik és mulasztásaik következményeire csak akkor köteles, lia a felek ügyvéd által nincsenek képviselve. E szerint az ügyvéd által képviselt ügyfél nem emelhet panaszt a miatt, hogy a bíróság által állításainak bizonyítására fel nem hivatott, s még kevésbé a miatt, hogy fel nem hivatott arra, hogy bizonyítékain felül még további bizonyítékot szolgáltasson. A bizonyítási teher általános szabályai szerint a követelés fenállását az alperes tagadásával szemben felperes — a ki arra alapítja kereseti jogát — tartozik bebizonyítani. (1896 május 12. I. G. 44. sz. a.) A m. kir. Curia: A felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik s köteles az alperesnek felülvizsgálati eljárás költsége fejében 20 frtot a felebbezési bíróság ítéletében megjelölt határidő és jogkövetkezmény terhe alatt megfizetni. Indokok: A felperesnek felülvizsgálati kérelme szerint a felebbezési bíróság eljárási jogszabályt azért sértett meg, mert azt az ügydöntő kérdést, hogy a felperes követelése fenáll-e vagy sem nem a felperes által a tanú és a felperesi czég egyik tagjának vallomásával a követelésnek fenállására szolgáltatott bizonyítékokra való tekintettel bírálta el, hanem ezen positiv irányú bizonyítási ,adatokkal szemben az alperes csődtömeggondnoknak puszta taga5*