Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam VI. kötet. (Budapest, 1897)

65 nak a Győrfi F. Károly sérelmére elkövetett közokirathamisitás bűntettében s illetőleg vétségében való bűnösségére, a Sz. J. vádlott ellen fenforgó bűnhalmazatra, a kártérítésre és költségekre nézve az elsőfokú bíróság ítélete hagyatik helyben, azonban ezen ítélet is megváltoztattatik, a mennyiben Sz. D. vádlott fogházbüntetése i hóra leszállittatik s a Soó Márton és neje részére megítélt kártérítés megfizetésére nem Sz. D. hanem Sz. J. vádlott köteleztetik. Egyebekben a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A kir. tábla azon indoknál fogva mentette fel vádlottakat a Gy. F. K. sérelmére elkövetett közokirathamisitás bűntettének s illetőleg vétségének vádja alól, mert az elsőizbeli adásvételről Sz. J. vádlott mint eladó és Gy. F. K. panaszló mint vevő között létrejött «örökös vásári szerződés» hiányos kiállítása miatt nyilvánkönyvi jogok szerzésére, tehát ingatlan tulajdonjogának megszerzésére teljesen alkalmatlan lévén, az ugyanazon ingatlanra vonatkozóan Sz. J. és Sz. D. vádlottak között utóbb létrelött szerződés előbb szerzett jogot nem sért és ezen szerződés bekeblezése által valótlan tény sem vezettetett a nyilvánkönyvbe. Úgyde a Btk. 400. §-ában kifejezett «tény»-t, — melynek fogalma alá jog- és ténykérdés egyaránt tartozik, — nem az adásvételről hiányosan kiállított szerződés, hanem maga az adásvételi jogügylet s jelesül az képezi, — hogy jóllehet a kérdéses erdőrészietet Sz. J. vádlottól Gy. F. K. már évek előtt jogszerüleg tulajdonul megvette s több éven át háboritlanul használta, még sem ez, hanem az előbbi szerződés fenállása alatt a jogos első vevő tulajdonos tudtán és akaratán kivül ugyanazon eladó által jogtalan haszonszerzés czéljából későbben ismét eladott ugyanazon ingatlant jogellenesen megszerzett második vevő Sz. D. vezettetett be mint tulajdonos a nyilvánkönyvbe, s be van bizonyítva, hogy vádlottak ebben szándékosan közreműködtek. Az írásbeli szerződés hiányossága pedig a tulajdonátruházás, illetőleg adásvétel jogszerűségén — ha az csakugyan megtörtént, mint a fenforgó esetben — nem változtat ; minthogy az írásbeli okirat csak bizonyítékul, a telekkönyvi bejegyzés pedig bizonyítékul és biztosítékul szolgál ugyan a tulajdonjog megszerzésére, illetőleg átruházására, de az ingatlannak tulajdonjoga czim és jogos szerzés alapján már ezek nélkül is megszereztetik. Döntvénytár, harmadik folyam. VI. 5