Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

55 Ez ügyben tehát a másodfokban való eljárás nem is az emiitett törvény szerint szervezett felebbezési bíróságnak, hanem az illetékes kir. itélő táblának hatásköréhez tartozik, a melytől eltérés nincs megengedve. Kitűnik ez a sommás eljárási törvény 214. §-ának rendelkezéséből is, melynek értelmében kifejezetten ki van mondva, hogy a felebbezési bíróságok csak a sommás ügyekben hozott végzések elleni felfolyamodások felett határoznak. Ennélfogva a felebbezési bíróságnak a jelen ügyben illetéktelen hatáskörben hozott végzése feloldatott és eljárásának hatályon kivül helyezésével az elsőfokú bíróság intézkedése ellen irányuló felfolyamodás elbírálása végett az ügyiratoknak az illetékes kir. itélő táblához felterjesztése elrendeltetett. 32. A «rögtön» fogalom meghatározásához. — Btk. 279., 281. §§ (1896 márczius 17. 1639. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Gyilkosság miatt vádolt Herczeg Júlia elleni bűnügyben itélt. A kir. törvényszék 1895 május 5-től vizsgálati fogságban levő Herczeg Júlia szakácsnő, hajadon, büntetlen előéletű vádlottat a Btk. 279. §-ba ütköző szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondja ki s ezért a Btk. 279., 289. és 57. §§. alapján,, a Btk. 92. §. alkalmazásával a mai naptól 3 évi fegyházra s ennek kitöltésétől számítandó 5 évi hivatalvesztésre ítéli. Indokok: Herczeg Júlia 1894 november hóban szülőhelyéről Czeglédről Budapestre jött, s a József-tér 12. sz. házban szakácsnői minőségben szolgálatba állott. Ugyanazon házban szolgált Garas József mint inas. Herczeg Júlia Garas Józseffel hamarosan megismerkedett s ismeretségük kezdetétől számítva egy hónap multán közöttük belsőbb szerelmi viszony fejlődött ki. Garas József 1895 május 5-én Budapesten a kórházban elhalt. Halála nem természetes módon következett be, hanem mint a bonczjegyzőkönyvre alapított orvosi vélemény igazolja, belső elvérzés folytán állott elő, mely belső elvérzes a májának egy