Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

52 Indokok: A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló (1877: XXII.) törvénynek életbe lépte óta követett állandó birói gyakorlat szerint, mely még a semmitőszéknek 1879. évben hozott teljes-ülési határozata alapján fejlődött ki, az 1877. évi XXII. tcz. 11. §-a szerint az ebben a törvényben szabályozott eljárás alól kivett kereskedelmi ügyek alatt — a biztosítási dij iránti perektől eltekintve, — csak a kereskedelmi ügyletekből eredő azok a perek értettek, melyek a kereskedelmi eljárás szabályozása tárgyában 1875. évben, később 1881. évben kibocsátott miniszteri rendeletek szerint akár az alperesnek kereskedői minőségénél, akár a kereskedelmi ügylet minőségénél fogva a külön kereskedelmi szakbiróság és eljárás alá utalva voltak. E gyakorlat alapján tehát a kereskedelmi ügyletekből eredő oly keresetek, a melyeknél csak a felperes volt kereskedő s az ügylet sem az alperest illetőleg nem képezett kereskedelmi ügyletet, sem minőségénél fogva a kereskedelmi bíróság hatáskörébe nem esett, a kereseti érték szerint, a sommás eljárás hatályba lépte előtt is az 1877: XXII. tcz.-ben szabályozott eljárás alá tartoztak, illetve a községi bíróság által biráltattak el. A most előadottakból kétségtelen, hogy az 1877. évi XXII. tcz. hatályba lépte óta, a kereskedelmi ügyletekből eredő kereseteknél a kisebb polgári perek birósága, illetve a községi bíróság közt egyrészről, és másrészről a köztörvényi polgári bíróság közt vitás hatáskörnek megállapításánál a biztosítási dij iránti perek kivételével, kizárólag perjogi szempontok voltak mérvadók s az 1877. évi XXII. tcz. IT. §. által a kisebb polgári perekben követendő eljárás, illetve a községi bíráskodás alól kivett kereskedelmi ügyek fogalma, az alaki jog szempontjából aként határoztatott meg, hogy a kereskedelmi ügyletekből eredő keresetek közül csak azok nem tartoznak az 1877 : XXII. tczikkben szabályozott eljárás alá, melyek a kereskedelmi eljárás szerint külön szakbirósághoz és külön eljárás alá utaltattak. A kir. Curia a 20 frtot meg nem haladó biztosítási dij megfizetésére irányuló keresetek birói hatásköre tárgyában 60. sz. alatt hozott teljes-ülési döntvényében kimondotta, hogy az ilyen keresetek a sommás eljárás hatályba lépte után azért tartoznak a községi bíráskodás alá és nem a sommás eljárás és kir. járás-