Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

43 gatott felperest esküre mi okból nem bocsátotta, ki nem terjesz­kedett ; valamint szabálytalanságot képez az is, hogy az iratokból meg nem állapitható, vajon a végrehajtást szenvedő ügyfél- vagy tanuként hallgattatott-e ki? mivel az 1895 június 28-án megtar­tott tárgyaláson meghozott s kihirdetett végzés szerint az ügy­félként rendeltetett kihallgattatni, és az esküre bocsátása iránt hozott határozat is inkább arra enged következtetést, hogy ügy­félként hallgattatott ki, mig a D. 167/895. számú tárgyalási jegyző­könyvre hozott külön végzésben ugyanannak tanukénti kihallga­tása rendeltetett el ; már pedig kétségtelen, hogy mint ügyfél kihallgatható nem volt, mivel az 1881 : LX. tcz. 92. §-a értelmé­ben a végrehajtató jogainak megvédése végett a perbe nem avatkozott. Mindazáltal e szabálytalanságtól el volt tekintendő, mivel a sommás eljárási törvény 185. §-ának c) pontja alapján felülvizsgá­latnak csak abban az esetben van helye, ha az itétet alapjául szolgáló eljárásban az ügy eldöntésére befolyással biró lényeges eljárási szabály sértetett meg, azonban jelen esetben a jelzett szabálytalanságok az ügynek miként való eldöntésére befolyással egyáltalán nem bírhatnak. Ugyanis az igénykereset arra alapíttatott, hogy az a 350 holdnyi birtokrészlet, a melynek haszonélvezete lefoglaltatott, végrehajtást szenvedő által még a foglalás eszközlése előtt fel­peresnek alhaszonbérletbe adatván, a felperest jogszerűen illető haszonélvezet a zár alól feloldandó. Alhaszonbérleti szerződés azonban jogilag létrejöttnek csak akkor tekinthető, ha a szerződő felek egyfelől a bérlet tárgyára, másfelől pedig az átengedett haszonvételért fizetendő ellenértékre nézve határozott megállapodásra jutottak. Az albérlet tárgya nem vitás ugyan jelen esetben, arra nézve azonban, hogy a szerződő felek a fizetendő haszonbér összegére nézve is jutottak volna határozott megállapodásra, a per során adat nem merült fel, sőt ezt felperes nem is állította, s minthogy felperes vallomásának tartalma erre a döntő tényre egyáltalában nem vonatkozhatik, az, hogy felperes esküre nem bocsáttatott, illetve ennek mellőzése nem indokoltatott, érvényesen létrejött jogügylet hiányában az ügy eldöntésére befolyással nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents