Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

4i melynek egyedüli ellenértékét az átruházó szülő tartása képezte, visszterhes szerződésnek nem tekinthető ; nem bir alappal az a panasz sem, mintha vele szemben az ajándékozó végrehajtást szenvedő tartozása iránti felelőssége csak külön kereset utján volt volna megállapítható, mivel joggyakorlatunk szerint ily átruházás igényperekben kifogás utján is megtámadható. Nem vehető tekintetbe felperesnek az a panasza sem, hogy végrehajtató alperes az engedményező vagyontalanságát nem bizonyította, mert szemben a végrehajtás tényével és eredményével, felperesnek kellett volna bizonyítani, hogy az engedményezőnél kielégítési alap találtatik ; annak a kérdésnek az elbírálása pedig, hogy a végrehajtató követelésére vonatkozó váltó elévült-e ? s hogy maga a végrehajtási foglalás helyesen eszközöltetett-e vagy sem ? az igényper keretébe nem tartozik. 23Annak a megbirálása, hogy valamely jogügylet alapján kivetett és a jogügylet tárgyaira egyetemlegesen bekeblezett illeték az ügylet egyes tárgyára felosztható-e és ehhez képest a zálogjog korlátozható-e, a pénzügyi hatóságok jogkörébe tartozik. (1896 márczius 5. 12201. sz. a.) A m. kir. Curia: Tarnay Lipótnak, a kir. kincstár elleni zálogjog törlése iránti perében itélt: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Felperes a kincstár javára 2805 frt 9 kr. erejéig bekeblezett zálogjog részben való törlését azon az alapon szorgalmazza, hogy ebből az illetékből a kérdésben forgó ingatlanra csupán 17 frt 67 kr. illeték esik és igy az ingatlan nagyobb összeggel nem volt terhelhető és hogy a Lang Antal és Müller Károly között létrejött csereügyletből kifolyóan kivetett 2805 frt 9 kr. illeték erejéig már eredetileg helytelenül kebeleztetett be a zálogjog a kincstár javára. E kérelmével felperes e helyütt el volt utasítandó, mert ily kérelem felett a bíróság nincs hivatva határozni, a mennyiben