Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

29 i8. (63. sz. polgári teljes-ülési döntvény.) «Az egyházaknak ingatlan vagyon szerzését tiltó, úgynevezett holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498. évi LV., LXV., 1647: XVII. és 1715: XVI. tczikkek hatályban vannak-e még? és ha igen, kiterjed-e azoknak hatálya az önkormányzati joggal (autonómiával) biró egyházakra?* (3941/94. számhoz.) Határozat. Az egyházaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó, u. n. holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498. évi LV. és LXV., az 1647. évi XVII. és az 1715. évi XVI. tczikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Apr. Const I. rész 1. czimének 10. és I. rész 6. czimének 2. czikke a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. Indokok: Az 1647. évi XVII. tcz. jóváhagyta I. Lajosnak 1351. évben II. András törvényének megerősítése alkalmával hozott törvényét, mely szerint világi birtokoknak egyháziak részére elidegenítése megtiltatott és ezzel kapcsolatosan megujittatott az 1498. évi LV. tcz., miből nyilvánvaló, hogy a holtkézröl szóló tiltó törvények eredete I. Lajos 1351. évi, II. András 1222. évi aranybulláját megerősítő végzeménye záradékának, az ősiségi intézmény alapját képező II. §-ára vezetendő vissza. A holtkézi törvényeknek az ősiségi intézménynyel közös forrásból eredete e törvényeknek s intézménynek szoros összefüggésére mutat, annálfogva nem szenved kétséget, hogy az emiitett törvények az ősiségi intézménynek védelmére és megerősítésére szolgáltak. De hogy a holtkézről alkotott törvényeknek főczélja az ősiségi intézménynek s a korona háramlási jogának védelme volt, bizonyítja az 1542. évi XXXIII. tcz. is, melylyel a királyi és szabad városoknak nemesi birtokok szerzése, az ország szent koronája