Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)
19 állította, hogy a kereseti igények érvényesítésében a keresetindítást megelőző időben akadályozva volt volna, nyilvánvaló, hogy az anya nem megtérítési szándékkal, hanem saját kötelezettségének teljesítéséül részesítette gyermekét a tartásban, ily körülmények között pedig a gyermek anyja jogszerűen nem követelheti, hogy a keresetindítást megelőző időre alperes a tartás értékét megtérítse. S mert a bírói gyakorlat szerint a nemi közösülés ténye a törvénytelen gyermek anyja részére a természetes apa irányában munkamulasztás miatt és a szülés körül felmerült költség megtérítésére követelési jogot csak csábítás esetében és a büntetőtörvény alá eső cselekmény esetében alapit meg, mely esetek a kir. törvényszék ítéletének ténymegállapítása szerint nem forognak fen. + ¥ == Remélhetőleg most már megszűnik a sok kétség és vita annak a kérdésnek az eldöntése körül, hogy a keresetindítást megelőző időre követelhető-e tartásdíj ; 1. a 189/I. számú curiai határozatot is. 12. A kereskedelmi törvény 174. §-a értelmében csak a részvényeseket illeti meg az a jog, hogy a közgyűlési határozatot megtámadhatják. Felperes tehát alapitói minőségében nincsen jogosítva arra, hogy a részvénytársaság közgyűlési határozatát megtámadhassa. — A kereskedelmi törvény 174. §-ban szabályozott kereseti jog a részvényes egyéni jogának a többség elleni megvédése szempontjából alkottatván, annak gyakorlása azon előfeltételhez van kötve, hogy a megtámadási jogot érvényesíteni kivánó részvényes a megtámadott közgyűlési határozat hozatalánál vagy jelen nem volt, vagy ha jelen volt, annak hozatalához hozzá nem járult. (1896 február 12. 1773. sz- a0 A n.-becskereki kir. törvényszék: Torontálmegye törvényhatóságának, Torontáli h. é. vasutak részvénytársaság elleni közgyűlési határozat megsemmisítése iránti kereskedelmi perében ítélt: 2*