Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam V. kötet. (Budapest, 1897)

nál nem döntő a szerződő feleknek, a szerződésben feltételül ki nem kötött, a tényleges viszonyoknak változatlanságára alapított feltevése, mint a szerződés megkötésének inditó oka, következőleg a felebbezési biróság nem sértett meg anyagi jogszabályt az által, hogy az alperesnek erre alapított védekezésére súlyt nem helyezvén, bérfizetési kötelezettségét az ez irányban a bérszerződésben elvállalt feltétlen kötelezettségénél fogva megállapította és eljárási jogszabályt sem sérthetett meg az által, hogy az alperes részéről nem lényeges körülmény bizonyítására felhívott tanuknak kihallgattatását mellőzte. További panasza az alperesnek az, hogy a felperes azért nem igényelheti az esedékes bérösszegnek megfizetését az alperestől, mert felperes bérlőül Gálfy Dezsőt alperes helyett elfogadván, ennek irányában bérkövetelési összeget annak idején biztosíttatni elmulasztotta. Ez a panasza is alaptalan, mert a felebbezési biróság tényállása szerint a felperes tudomásul vette ugyan, hogy alperes a szerződésből őt illető jogait Gálfy Dezsőre átruházta, de avval a kijelentéssel, hogy alperest a szerződésileg elvállalt kötelezettségből ki nem bocsátja ; e tényállásból folyóan pedig felperes nem volt köteles a hátralékos bérösszegnek behajtása vagy biztosítása iránt Gálfy Dezső ellen lépéseket tenni. 37A peres fél ügyvédje a perben tanuként kihallgatható; de ezen esetben is megtartandó a sommás eljárásról szóló törvény azon intézkedése, mely szerint a tanú a még kihallgatandó tanuk jelen nem létében hallgatandó ki. Ha tehát a peres fél ügyvédje elsőnek hallgattatott ki, ez nem képez alaki jogszabálysérelmet. (1896 márczius 27. I. G. 50. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság következő ítéletet hozott: Felperes felülvizsgálati kérelmével elutasittatik. Indokok: A felebbezési bíróság az I. G. 196/95. számú curiai