Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

47 kőzik arra, hogy ő, illetve jogelőde a tulajdonjogot a 3 évi bekeblezés által az o. p. tkk. 1467. §-a értelmében elbirtokolta, mert eltekintve itt felperes roszhiszemüségétől, sem felperes, sem jogelőde az ingatlant soha sem birta, tényleges birtok nélkül pedig elbirtoklásnak helye nincs. Felperes az o. ptk. 1500. §-ára sem hivatkozhatik sikerrel, mert ezen §. az elbirtoklás által szerzett jognak érvényesítését csak az ellen zárja ki, a ki csupán a nyilvánkönyvbe biztában szerzett telekkönyvi tulajdonjogot, ezen feltétel azonban a jelen esetben hiányzik, mert felperes a szerzésnél saját beismerése szerint tudta, hogy az eladók az eladott ingatlant nem birják, hanem azt az alperes község az óta, hogy felperes a községben letelepedett, vagyis legalább 1880. évi, tehát a vételi szerződés keltéig 12 év óta birja és használja; kellő figyelemmel pedig tudomást szerezhetett felperes arról is, a miről a tanuk vallomásai szerint az egész község birt tudomással, t. i. arról, hogy a község az ingatlant emberemlékezetet meghaladó idő óta háboritlanul, mint tulajdont birja és használja és hogy az ingatlanra való tulajdonjogot már is az eladó jogelőde ellen elbirtokolta, már pedig az o. ptk. 327. §-a szerint roszhiszemüen jár el nem csak az, ki tudja, hanem az is, ki a körülményekből vélelmezhette, hogy a megszerzett dolog másé. Ezekhez képest az ingatlan tulajdona az alperes községet megilletvén, azt részére a kereset elutasításával, viszonkeresete alapján megítélni kellett, de csak oly határok közt, melyeken belől az elbirtoklás bekövetkezett. Tekintve tehát, hogy a kihallgatott tanuk vallomásai szerint a kérdésben levő házat és a belsőségből I22"6 • ölet az alperes község emberemlékezetet meghaladó idő óta birja, ellenben a belsőségből a perben nem álló Pannovits Jóva I23'4 O ölet és felperes 34 O ölet tart birtokában, ezekre tehát az elbirtoklás ki nem terjed, illetve a 34 [] ölnyi területet felperes jóhiszemben szerezhette, a másodbiróság ítéletének a keresetnek helyt adó részét, illetve a viszonkeresetet elutasító részét a fenti rendelkező részhez képest megváltoztatni és az elsőbiróság Ítéletének megfelelő részét helybenhagyni, ellenben a belsőség többi részére nézve a másodbiróság ítéletét helybenhagyni kellett.