Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

346 vitelt tárgyazó I. és II. fejezetei szerint az 18b8. évi LIV. tcz. 3. §-a, illetőleg az 1890. évi XXV. tcz. 1. §-ában megielölt királyi itélő táblák hivatvák és ezen általános rendelkezéssel szemben kivételt az 1893. évi XVIII. tcz. 214. §-ának végbekezdése csupán a kir. járásbiróságoknak a sommás ügyekben hozott végzései ellen benyújtott felfolyamodásokra állit fel, midőn azokat a kir. törvényszékek hatáskörébe utalja. Miután pedig a most felhívott törvényhelyen érintett sommás ügyek által nyilvánvalókig csupán az 1893. évi XVIII. tcz. 1. és 2. §-ban felsorolt és a sommás eljárásra utalt peres ügyek érhetők, H. E. és neje B. A. elleni előleges birói szemle iránti ügye, melyre vonatkozólag a felfolyamodás benyujtatott, pedig nem peres, hanem perenkivüli ügyet képez : a felfolyamodás elbírálására magát ezen kir. törvényszék illetékesnek nem találja, s azért az összes felterjesztett iratokat a somm. ügyv. szab. 164. §-a értelmében a budapesti itélő táblához átteszi. 6. A járásbirósági hatáskör érvényes kikötéséhez az 1868 : LIV. tcz. 167. illetőleg 168. §-ainak megfelelő módon kiállított okirat szükséges. Más módon, habár teljes bizonyitékerejüleg kiállított okirat a hatáskör megállapítására nem elegendő. Járásbirósági hatáskör vizsgálata, midőn az 1893. évi XVIII. tcz. életbelépte előtt kelt, de annak életbelépte után érvényesített okiratban van kikötve a járásbíróság illetékessége. (1895 deczember 3. D. 593. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa következő végzést hozott : A kir. törvényszék az elsőbiróság végzését megváltoztatja. Indokok: A felebbezési kérelem és ellenkérelem előterjesztése után a kir. törvényszék a pergátló kifogás elkülönített tárgyalását rendelvén el, alperes az elsőbiróság illetékességi végzését azzal az érveléssel támadta meg, mely irott felebbezésében foglaltatik, és melynek kiegészítésére még felhozta azt, hogy az A. a