Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam IV. kötet. (Budapest, 1896)

34° A tárgyalási határnapot kitűző végzéssel tehát a tárgyalási időköz akkép van meghatározva, hogy az a végzés keltének napja és a tárgyalás napja közé esik. Minthogy pedig az 1893. évi XVIII. tcz. 194. §-ában emiitett tárgyalási időköz kezdetéül a törvény más időpontot, mint a mely a végzésben előfordult, meg nem jelöl, az 1893. évi XVIII. tcz. 194. §-ában emiitett tárgyalási időköz aiatt, a tárgyalást kitűző végzés kelte és a tárgyalás határnapja közé eső időrészt kell érteni s igy a válasziratban foglalt csatlakozási kérelem benyújtására az 1893. évi XVIII. tcz. 194. §-ában meghatározott tárgyalási időköz első felét is, a tárgyalásra határnapot tűző végzés keltétől kell számitani. Ezzel szemben nincs elfogadható alap arra, hogy a tárgyalási időköz kezdete attól a naptól számittassék, a mely napon a tárgyalási határnapot kitűző végzés az ellenfélnek kézbesitteteté. Mert a törvényben ily rendelkezés nem foglaltatik s mert az 1893 : XVIII. tcz. 193. §-a csakis a felülvizsgálati tanács elnökének a kötelességéül szabja meg a határnapnak akként való kitűzését, hogy az értesítés kézbesítése és a határnap között 30 nap maradjon. Ama további ellenvetés, hogy a fentebb jelzett időköz alatt a válaszirat be nem adható, ha a tárgyalási határnapot kitűző végzés a tárgyalási időköz első felének elmulta után kézbesittetik: szintén nem fogadható el okul arra, hogy a tárgyalási időköz a végzés kézbesítésétől számittassék, mert ez esetben a félnek ahhoz van ]'oga hogy az elkésve benyújtott válasziratban foglalt csatlakozási kérelem figyelembe vételét az 1893. évi XVIII. törvényczikk 194. §-ának harmadik pontja értelmében kérhesse. Szegeden, 1895. évi deczember hó 3-ik napján. Hitelesíttetett 1895. évi deczember hó 10-ik napján.